A belga kormány a gazdasági válságra hivatkozva úgy döntött, hogy meghosszabbítja a románok és bolgárok munkavállalásának korlátozását Belgiumban. Így a két utoljára csatlakozott uniós tagállam vendégmunkásainak további három évet kell várniuk arra, hogy előzetes engedélyezési eljárás nélkül, szabadon szerződjenek a nyugat-európai ország munkaadóival. Joelle Miquet miniszterelnök-helyettes, egyben munkaügyi miniszter a döntés kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a válság miatt amúgy is nő a munkanélküliség, ezért a kormány kötelessége, hogy megóvja a munkahelyeket a helyi munkavállalók számára. A politikus emellett azzal érvelt, hogy Svédország és Finnország kivételével csaknem mindegyik volt tagállam élt már a román és a bolgár csatlakozási szerződésben rögzített jogával, és meghosszabbította az onnan érkezők munkavállalásának korlátozását. A kormány kommünikéjéből végül az is kiderül, hogy a belga döntéshozók "tekintettel voltak" a két kelet-európai ország érdekeire is, hiszen például jelenleg az unión belül Romániában a legnagyobb a munkaerőhiány, ezért a potenciális vendégmunkások otthon maradása hasznos az országnak.
Belgium előtt Hollandia és Luxemburg jelentette be, hogy a gazdasági válság miatt meghosszabbítja a legújabb tagállamokból érkező munkavállalók fogadásának korlátozását. Hasonló lépés várható Írországtól, ezzel szemben a 2004-ben csatlakozott országok szinte mindegyike megnyitotta munkaerőpiacát a románok és a bolgárok előtt. Az Európai Bizottság novemberben arra biztatta a tagállamokat, hogy ne korlátozzák tovább a kelet-európaiak munkavállalását, hiszen jól láthatóan elmaradt az a nagy roham, amelyet ezzel kapcsolatban a régió országainak csatlakozása előtt sokan vizionáltak. Emellett a kelet-európai vendégmunkások hozzájárulnak a régi uniós tagállamok GDP-jének növekedéséhez.
