Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Bizottság (EB) úgy látja, hogy az európai vállalatoknak több ok miatt is gondjaik akadhatnak a nyersanyagok beszerzésével, ezért integrált stratégiát dolgozott ki az ellátás biztosítására - írja az europa.eu. Az uniós cégeknek mindenekelőtt azzal kell szemben nézniük, hogy sok, nyersanyagban gazdag ország saját vállalatai jobb ellátása és az árak letörése érdekében korlátozza exportját. Ezt a gondot csak fokozza, hogy egyes feltörekvő országok, például Kína igyekeznek exkluzív szállítási szerződéseket kötni a nyersanyagszállítókkal, főként afrikai országokkal, hogy biztosítsák saját vállalataik nyersanyagellátását. Ha az unió nem reagál ezekre a folyamatokra, akkor cégei hátrányba kerülhetnek a világ más régióiban működő versenytársaikkal szemben.
A probléma nagyságát jelzi, hogy például az egyszerű mobiltelefonok gyártásához negyven különböző nyersanyagot használnak fel, míg a számítógépekhez hatvan összetevőre van szükség - az 1980-as években még csak tizenkét kritikus nyersanyagot használtak fel ehhez a termékhez -, amelyek egy része nem is található meg Európában. Ezeknek az anyagoknak az ára már attól megnőtt, hogy Kína és India ipara egyre többet használ fel belőlük. Az újrahasznosítás ugyan jó lehetőséget jelent a nyersanyagokkal való takarékosságra, ám ezen a téren pillanatnyilag az okoz gondot, hogy sok kidobott termék illegális csatornákon elhagyja Európát, így a bennük található értékes anyagokat máshol nyerik vissza.
Az EB ezért három lábon álló stratégiát ajánl. Ennek első eleme, hogy biztosítani kell a nyersanyagok világpiacának torzítatlan működését. A második elem az Európán belül található anyagok feltárását és kitermelését szorgalmazza. A harmadik pedig a nyersanyagok visszaforgatásával, újrahasznosításával a felhasználás hatékonyságának jelentős javítását tűzi ki célul.
Az elképzelés végrehajtása nem lesz egyszerű. Tudomásunk szerint a világon jelenleg 450 exportkorlátozás van érvényben négyszáz különböző nyersanyagra. Oroszország például a kivitelt terhelő adóval fékezi a faexportot, ami gondot okozott több uniós ország fafeldolgozó iparának. Több kritikus nyersanyag lelőhelyei néhány országban koncentrálódnak, és a világ nyersanyagkincsének fele olyan országokban található, amelyek egy főre eső GDP-je nem több tíz dollárnál. Ezeket nyugodtan tekinthetjük politikailag instabil országoknak. Eközben az újrahasznosított adalék anyagok csak eredeti megfelelőjük 10-20, az újrafeldolgozott hulladékok csak az új nyersanyagok 40-60 százalékát pótolhatják.
