Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Annak ellenére, hogy a felületes szemlélőnek úgy tűnhet, Románia gond nélkül átvészelheti a gazdasági recessziót, az elemzők többsége úgy véli, hogy Magyarországhoz hasonlóan a szomszédos országnak is a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kellene segítséget kérnie. Bár a bukaresti vezetés nem győzi hangsúlyozni, hogy a román gazdaság egészséges és stabil, valamint hogy a helyi bankrendszer koránt sincs olyan kiszolgáltatott helyzetben, mint a szomszédos országoké és hogy a lej ellen indított hadjáratot sikeresen visszaverték, a piaci szereplők többsége szerint a politikusoknak az ország helyzetére vonatkozó kijelentései puszta kampányszlogenek. Mihai Tanasescu, Romániának a Nemzetközi Valutaalaphoz delegált képviselője a Zinaul Financiar című lapnak adott interjújában arról beszélt, az ország gazdasági teljesítményének csökkenése miatt elképzelhetőnek tartja, hogy jövőre meg kell emelni a jelenleg 16 százalékos, egységes adókulcs mértékét. A pénzügyi szakember ugyanakkor azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy a kormány az állami bevételek szinten tartása érdekében ismét visszatér a progresszív adóztatáshoz. Tanasescu szerint erről a kérdésről eddig a választási kampány miatt nem beszélt egyetlen párt sem.
Eközben az országba érkeztek az IMF és a Világbank közös képviselői azzal a céllal, hogy november 3. és 14. között átvilágítsák a román pénzügyi rendszert. Az IMF közleménye szerint a delegáció képviselői tárgyaltak ugyan a válság esetleges hatásairól a román hatóságokkal, viszont határozottan cáfolják, hogy szóba került volna egy esetleges hitelfolyósítás. Ugyanakkor az IMF ismételten rávilágított az ország túlfűtött gazdasági helyzetére, s következetes bér- és adópolitikát sürget.
Kedvezőtlen képet fest az Európai Bizottság (EB) előrejelzése is, amelyben a 2008-as költségvetési deficit mértékét 2,9-ről 3,4 százalékosra rontotta, 2009-re 4,1, míg 2010-re 3,8 százalékos hiányt jósol. A reálbérek 13,6 százalékos emelkedésével az infláció idén várhatóan 7,8 százalékos lesz, jövőre némi mérséklődést jósolva 5,7 százalékra becsüli a bizottság. Brüsszel a negatív kilátások forrásaként a közalkalmazotti bérek emelését, a gazdaság teljesítményének csökkenését és a kampányidőszakban tapasztalt irreális állami kiadásokat nevezi meg.
Az elmúlt időszakban csökkent a román export iránti uniós kereslet, visszaesett a közvetlen külföldi tőkebeáramlás, így Románia - amely rendkívül erőteljesen függ a külföldi beruházásoktól - különösen sebezhetővé vált. Az elsősorban exportra termelő kis- és közepes vállalkozások nagy része elveszíti korábbi megbízásait, a bevételkiesést pedig drasztikus elbocsátásokkal kénytelen kompenzálni.
Mariana Campeanu (képünkön) munkaügyi miniszter nyilatkozata szerint a következő hónapokban az országban működő külföldi tulajdonú vállalatok több mint hatezer dolgozót bocsátanak el, a helyi szakszervezetek szerint viszont ez a szám elérheti a 18 ezret is. Ellenkező véleményen van viszont Derzsi Ákos, a munkaügyi minisztérium államtitkára, aki lapunknak kifejtette, hogy a minisztériumhoz ez idáig semmilyen, a válságnak betudható létszám-leépítési bejelentés nem érkezett. Az államtitkár elképzelhetetlennek tartja, hogy az eddig munkaerőhiánnyal küzdő vállalatok elbocsátásokba kezdjenek, legfeljebb a képzetlen dolgozók körében várható némi létszámcsökkentés - magyarázta Derzsi. Romániában a munkanélküliség - a külföldre vándorolt több millió állampolgárnak köszönhetően - mindeddig szinte ismeretlen fogalom volt, aránya a második negyedév végén jóval az uniós átlag alatt, 5,6 százalékon tetőzött. A bukaresti vezetés optimizmusára látszólag az sincs komolyabb hatással, hogy a hitelminősítők rendre elmarasztaló jelentéseket közölnek az ország gazdasági helyzetéről. A Standard & Poor's október végi lesújtó minősítése után legutóbb a Fitch sorolta az ország mind a helyi, mind a külföldi devizában jegyzett hosszú lejáratú adósságait a korábbi BBB negatívhoz képest két fokozattal alacsonyabb kategóriába. A román pénzügyminiszter Varujan Vosganian a hírre reagálva kijelentette: a Fitch szakemberei elhamarkodott következtetést vontak le az ország helyzetéről, és figyelmen kívül hagytak olyan fontos szempontokat, mint például a jelentős GDP-növekedést, illetve az ország Uniós szinten is rendkívül alacsonynak számító adósságállományát.
