Észtországban, ahol az elmúlt években a többi balti államhoz hasonlóan gyorsan bővült a gazdaság, 2008-ban 1,8, 2009-ben pedig 2,1 százalékkal csökkenhet a GDP - állítja a jegybank legfrissebb előrejelzésében. A növekedés 2009 végén vagy 2010 elején indulhat meg újra, 2010-ben három százalékkal bővülhet a GDP. A bank elemzői korábban azt várták, hogy leginkább az ingatlanpiac visszaesése fékezi majd a növekedést, mivel ez a gazdasági szektor mutatta legnagyobb mértékben a túlfűtöttség jeleit, ám nem ez történt. A lakáspiac lassabban zsugorodik, mint gondolták, ezzel szemben a lakossági fogyasztás már az év első felében visszaesett, mivel az emberek nagyon gyorsan reagáltak körülményeik változására. Figyelmeztető jel volt számukra a hitelek megdrágulása, továbbá az, hogy az infláció egyes társadalmi csoportokat nagyobb mértékben sújtott, mint másokat. Sajátos módon az exportőrök jobban alkalmazkodtak piacaik változásához, mint a belső értékesítésből élő vállalkozások. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz következménye az exportpiacok zsugorodásának, részben az e téren romló üzleti feltételek jelennek meg a jegybank idei és jövő évi előrejelzésében.
Öröm az ürömben, hogy a GDP-növekedés lassulása lefékezi az inflációt is, ami lehetővé teheti, hogy Észtország teljesítse az euróbevezetés maastrichti kritériumait. Ugyanakkor a GDP-arányos költségvetési hiány idén és jövőre 2,5 százalék körül alakulhat, ami a jelenlegi gazdasági körülmények között elfogadható, feltéve, hogy a hiány növekedése ideiglenesnek bizonyul és nem lépi túl a háromszázalékos határt. Ha mégis meghaladná ezt a szintet, akkor a kormánynak gyorsan és határozottan be kell avatkoznia a folyamat megállítása érdekében.
