Vaclav Klaus cseh elnök szerint az unió soros elnöksége „jelentéktelen”. Tekintélyt kölcsönöz – de nem az országnak, csupán a Brüsszelbe sűrűn kiutazó minisztereknek. Ugyanakkor azzal vádolta meg a jelenlegi soros francia elnököt, hogy Prága kárára igyekszik magát profilírozni. Ezzel a véleménnyel Klaus nincs egyedül.
Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter a párizsi Le Monde-nak adott interjúban is kifakadt Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök ellen, aki azzal az ötletével, hogy az eurócsoport (az eurózóna pénzügyminisztereinek testülete) élére állna januártól, a cseh elnökség alól húzná ki a talajt. Schwarzenberg visszautasította a vádat, hogy országa euroszkeptikus volna – semmivel sem inkább, mint bármely európai ország, mondta, és Klaus ismert EU-ellenességét magánvéleménynek minősítette, hiszen „a külpolitikát és az európai irányvonalat a kormány alakítja”.
Ugyanakkor a külügyminiszter kész párbajra hívni Sarkozyt ha igaz, hogy lefitymálta Csehországot. Prága is képes lenne megfelelően kezelni egy a jelenlegi pénzügyi turbulenciához hasonló válságot, vagy fellépni például a grúz kérdésben: „a csehek végül is negyven évig éltek együtt az oroszokkal, elegendő tapasztalatuk gyülemlett fel”. A külügyminiszter élesen szembeszállt a párizsi kísérlettel, amely közömbösítené országa elnökségét, és amennyiben igaz a Le Monde által megszellőztetett szándék, hogy Párizs „szabotálná” a cseh elnökséget, „az párbajjal megtorlandó sértéssel ér fel”.
A régi tagállamok vezetői alighanem furcsállják közép-európai partnereik primadonnás szereplését. A legutóbbi EU-csúcson gúnyos mosollyal szemlélték a lengyel elnök és a kormányfő privát harcát. Jóllehet a múltban volt arra példa, hogy a különböző politikai családhoz tartozó francia elnök és kormányfő (kohabitációban) képviseljék hazájukat, de ügyeltek a kényes egyensúlyra, és az udvariasság szabályait sem rúgták fel. Donald Tusk miniszterelnök addig képviselhette hazáját, amíg Lech Kaczynski elnök különgépre szállt és beviharzott az ülésre. A meghökkent lengyel delegáció számára nem maradt más választás, mint hogy a külügyminiszter átadja székét – minden küldöttségnek két helyet tartottak fenn.
A kínos az volt, hogy a pénzügyekben nem kompetens (és varsói hírek szerint ehhez nem is értő) elnök csak a klímavédelem kérdéseihez akart hozzászólni. Viszont az elnök nem vihette magával tanácsadóit, sőt, őket még a csúcs helyszínére sem engedték be – ez csak Tusk embereinek járt, ezért Kaczynski rendszeresen kivonult konzultálni velük. Hogy az eset ne ismétlődhessen meg, Tusk bejelentette, a jövő heti rendkívüli brüsszeli csúcsra nem utazik el, amennyiben az elnök ragaszkodik saját jelenlétéhez – márpedig a jelek szerint ragaszkodik. Tusk ugyan alkotmánybírósági állásfoglalást kért arról, ki képviselje Lengyelországot, de nem biztos, hogy a verdikt megszületik a csúcs előtt. Varsóban mindazonáltal úgy tartják, mindez annak a jele, hogy megkezdődött a jövő évi elnökválasztási kampány…
