Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Unió belügyminiszterei tanácskozásukon egyetértésre jutottak a közös bevándorlási politikával, illetve az EU-n kívülről érkező szakemberek munkavállalását megkönnyítő új szabályozással - az úgynevezett kék kártyával - kapcsolatos javaslatokról. Az új közös politikáknak meg kell kapniuk az állam- és kormányfők támogatását is, ami nem lesz könnyű.
A bevándorlás közös szabályozása kiterjedne a legális és illegális bevándorlók kezelésére, a határellenőrzésekre és a politikai menedékjog megadásának rendjére. Az első fő szabály az, hogy a rendezetten érkezők fogadása az egyes tagállamokra tartozik, amelyek fogadóképességük alapján dönthetnek arról, kit engednek be és kit nem. Akik illegálisan jönnek, azokat hazatoloncolják. A második fő szabály szerint a politikai menedékjogot kérőknek először menekültstátusért kell folyamodniuk ahhoz, hogy európai területen tartózkodhassanak. Az EU igyekszik segélyeket nyújtani azoknak az országoknak, amelyek állampolgárai közül sokan indulnak el az unió felé.
Ez az első eset, hogy az EU megpróbál közös szabályozást bevezetni a bevándorlás ügyében. Dánia, Írország és Nagy-Britannia szívesebben venné, ha ezzel a problémával minden tagország önállóan nézne szembe.
A kék kártya célja a magasan képzett, például informatikus szakemberek Európába csábítása. Elnyeréséhez érvényes munkaszerződést kellene felmutatni. Vízumukat gyorsított ügyintézéssel, 30-90 napon belül megkapnák, és annak időtartama 1-4 év lenne. Ezt követően 18 hónapra szóló kék kártyát kapnának, ami meghosszabbítható lenne bármelyik európai országban, amelyben a szakember munkát vállal. A tagországok egyedi hatásköre lenne annak meghatározása, hány kék kártyát adnak ki.
Csehország - és a hozzá szorosan felzárkózott Szlovákia - elsősorban azért ellenzi az EU-n kívüliek munkavállalásának megkönnyítését, mert számos tagország még mindig érvényben tartja a 2004-ben és azután belépett országok állampolgárai munkavállalását korlátozó szabályait. A cseh kormány úgy véli, előbb ezeknek kell megszűnniük, mielőtt mások könnyítéseket kapnak. Az új tagországok annyit máris elértek, hogy bizonyos ágazatokban, például az egészségügyben és az oktatásban nem az eredetileg tervezett 1,5-szer, hanem legfeljebb 1,2-szer magasabb bért kaphatnak a kék kártyás szakemberek.
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az unióban 2050-ben éri el csúcsát a munkaerőhiány. Akkor 25 millió európai vonul majd nyugdíjba és Európa lakosságának egyharmada idősebb lesz 65 évesnél. Az öreg kontinens munkavállalóinak mindössze 1,7 százalékát adják a távolról érkezett, magasan kvalifikált szakemberek, míg Ausztráliában közel 10, Kanadában több mint 7, az USA-ban több mint 3 százalék ez az arány.
