Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Belgium déli részén élő, franciául beszélő vallonok relatív többsége, 45 százaléka támogatja, hogy országrészük csatlakozzon Franciaországhoz, ha Belgium kettészakadna - derül ki az Ifop közvélemény-kutató cég legfrissebb felméréséből, amelyet a párizsi Le Soir és a brüsszeli La Voix du Nord lapoknak készített. Ez óriási emelkedés a hat hónappal ezelőtt készült felmérésekhez képest, amelyekben még csak 29 százalék volt az "újraegyesülést" támogatók aránya. Ez még akkor is hatalmas változás, hogy ha a válaszadó vallonok 23 százaléka úgy véli, nem fog felbomlani az északon élő, hollandul beszélő flamandokkal közös országuk. Franciaországban a megkérdezettek 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy támogatná a Belgiumból kiszakadók csatlakozását az országhoz, ami szintén jelentős emelkedés a korábbi 54 százalékhoz képest. A francia-belga határnál lévő régiókban még nagyobb az egyesülést támogatók aránya. A flamandoknál egy ideje tartósan 50 százalék körül mozog a szétválás híveinek az aránya. Az ezek közé tartozók úgy vélik, hogy a vallonok szegények, lusták és beképzeltek. Az elszakadáspárti flamandok Hollandiához csatlakoznának.
Belgium több mint egy éve a politikai bénultság állapotában van: a 2007. júniusi választások után véget nem érő koalíciós tárgyalások kezdődtek, amelyek kilenc hónap után végleg megfeneklettek. A holland ajkú miniszterelnök, Yves Leterme március óta háromszor mondott le, legutóbb - július közepén - egy a helyi és a központi hatalom megoszlását érintő változtatási javaslat miatt. A vallonok attól tartottak, hogy ha bővítik a helyi önkormányzatok hatalmát, akkor a flamand tartományok kevesebbet fognak befizetni a közös állami kasszába. A belga király visszautasította a lemondás lehetőségét és megbízott egy háromfős testületet, a bölcsek tanácsát, hogy dolgozzon ki megoldásokat a vitás ügyek rendezésére. Egyre valószínűbb, hogy 2009 közepén előrehozott választások lesznek Belgiumban.
