Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Napi százezer tonnányi hulladékot termel Románia lakossága - ennek 71 százaléka ipari tevékenységből származik -, és ez a mennyiség egyre növekedik. Hulladékgazdálkodásban az országnak jócskán van bepótolnivalója - fejtette ki Korodi Attila környezetvédelmi miniszter azon a bukaresti sajtótájékoztatón, amelyet Borbély László fejlesztési miniszterrel tartott. Az Új Magyar Szó beszámolója szerint Korodi elmondta, hogy folyamatban van a régi szeméttelepek bezárása, felszámolásukra a megyék a strukturális alapokból kapnak támogatást. Uniós direktívák alapján a következő tíz évben országszerte 65 szeméttelepet lehet építeni, megyénként egyet vagy kettőt.
Az országban működő szeméttelepek legnagyobb része illegálisan működik, a települések határában összegyűlt hulladék a szabad ég alatt, talajt és levegőt szennyezve hányódik. Egy 2007 decemberében készült országos felmérésből kiderült, hogy a lakosság több mint hatvan százaléka aggódik a megoldatlan hulladékprobléma miatt. A háztartási szemét - amelynek negyven százaléka újrahasznosítható - mennyisége a jövőben csak növekedni fog, előrejelzések szerint átlagosan évi 0,8 százalékkal. Az építőipari szeméttel nagyobb gondok vannak, mivel egyelőre nem létezik erre vonatkozóan kidolgozott hasznosítási rendszer Romániában, bár az ilyen típusú hulladék mennyisége is egyre nő.
Több mint 36 millió euró áll az önkormányzatok rendelkezésére hulladék-, illetve vízgazdálkodási és szennyvíztisztítási projektekre - jelentette be Borbély László régiófejlesztési miniszter. A PHARE-program keretében elindított befektetési projektben az ötvenezer lakos alatti települések helyi önkormányzatai vagy civil szervezetek pályázhatnak. Az ország mind a nyolc régiójának külön-külön 4,5 millió euró értékű vissza nem térítendő finanszírozás jut.
A romániai polgárok fele olyan helyen él, ahol csatornázás sincs, nincs vezetékes vize 7 millió embernek. Korodi elmondta, hogy 47 romániai város, közöttük Bukarest, Craiova és Galac előzetes tisztítás nélkül juttatja a folyókba a szennyvizet. Ráadásul az országban lévő 1310 víztisztító 63,4 százaléka nem működik kielégítően, nem felel meg az európai előírásoknak. A probléma megoldására Romániának 9,5 milliárd eurót kellene befektetnie 2018-ig az infrastruktúrába. Ebből 5,7 milliárd eurót a víztisztító, 3,5 milliárd eurót pedig a csatornázási rendszerek rehabilitálására, kiépítésére kellene költeni.
Egy uniós felmérés szerint Románia a második legelmaradottabb ország Európában az ilyen típusú infrastruktúra terén.
