Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha rugalmasabb lenne az európai munkaerőpiac, akkor nem kellene félni a globalizációs hatásoktól - áll az európai gazdasági tanácsadó csoport legfrissebb, immár hetedik jelentésében. A szerzők Brüsszelben ismertették Európa vezető egyetemei együttműködésének termékét, amelynek elkészültében komoly szerep jut a neves müncheni Ifo gazdaságkutatónak is. A svéd Lars Calmfors vezette csoport tanulmánya Európa helyét keresi a globalizált világban. A fő kérdés, hogy miként alakul a világ GDP-jének 28 százalékát adó Egyesült Államok gazdasága, hová vezet annak ma már világosan látható megtorpanása, miként befolyásolja a feltörekvő gazdaságokat az USA recesszióközelisége, illetve mennyiben nyújthatnak új piacokat a távol-keleti országok.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy ma még nehéz pontos képet adni az amerikai jelzálogpiaci válság általános negatív hatásairól, de egy biztos: vigyázó szemünket továbbra is érdemes Amerikára szegeznünk, hiszen hiába például a kínai száguldás, a távol-keleti ország a világ GDP-jének mindössze öt százalékát adja. Az amerikai gazdaságba vetett reményt azonban erősen tompítják a figyelmeztető jelek, amelyeket muszáj komolyan venni - mondják az elemzők. Már az egymást követő nyolcadik negyedévben zsugorodik a lakáspiaci befektetés, csökkennek a lakásárak, ez megfordítja az eddigi trendet: az emberek kevesebbet fogyasztanak. Míg Németországban a lakások értékének maximum a hatvan százalékára lehet hitelt felvenni, az USA-ban divatos a másodlagos jelzálog is. 1999-ben az ingatlanoknak még csupán két százalékára jegyeztek ilyen hitelt, tavaly már 14 százalékukra. Jóllehet - írják a szerzők - a legfrissebb tőzsdei mozgások az árfolyamesések ciklikus fejleményére utalnak, nem valószínű a recesszió. Az alacsony kamatok és az amerikai GDP egy százalékát kitevő, 150 milliárdos ösztönző csomag eredményeként az idén 1,7 százalékos növekedés prognosztizálható, megjegyezve, hogy az előre nem látható hitelpiaci következmények ezt lefelé módosíthatják. Az európai gazdaság tavaly közel három százalékkal növekedett, a foglalkoztatottság javulása pedig megdobta a belső keresletet. Fontos, hogy a reálbérek kisebb ütemben emelkedtek, mint az USA-ban vagy Japánban. Az idei év első felében azonban már érezteti hatását az amerikai kereslet visszaesése, amit tovább ront az euró megerősödése. A dollár alulértékeltsége továbbra is gondot okozhat. A tanulmány hivatkozik vezető közgazdászokra, akik szerint az amerikai fizetési mérleghiány korrekciója az árfolyam 35-50 százalékos csökkentését követelné - a dollár az elmúlt öt évben reálértékben 50 százalékkal esett az euróhoz képest. Rövid távon további esés is lehetséges, egy euróért akár az 1,60 dollár is elképzelhető, különösen akkor, ha a nagy dollártartalékokkal rendelkező országok jegybankjai meg akarnának szabadulni az amerikai valutától. Ez pedig az európai versenyképesség romlását eredményezné.
A nyugat-európai globalizációs vitákban általában a munkahelyeket féltik a kihelyezett termelésektől, a jelentés azonban hangsúlyozza, hogy ennek csak a merev munkaerőpiac az oka, és ezen lehet változtatni. Nem kell félni a szakképzettséget nem igénylő, olcsó munka kihelyezésétől, viszont az így nyert megtakarítást a hazai munkaerő-kereslet irányába lehet terelni. Az elemzők szerint árt a hazai foglalkoztatottság bővülésének, ha bevezetik a minimálbért vagy emelik a munkanélküli-segélyt. Sokkal hatásosabb az átképzés finanszírozása vagy az állásukat elvesztők, de másutt még elhelyezkedni esélyesek letelepedési segélyezése vagy a munkaadói illetékek hitelezése, vagyis a célzott támogatásokkal hatásosabban lehet munkahelyeket teremteni. A termelés kihelyezésének másik közvetett pozitív hatása lehet, ha ennek fenyegetésével lényegében megzsarolják a munkavállalókat: ha nem akarják elveszíteni állásukat, jobb, ha visszafogják bérköveteléseiket…
