Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A napokban ünnepelték az ukránok a nemzeti egység napját, amelyen Viktor Juscsenko államelnök megkoszorúzta Tarasz Sevcsenko, az irodalmi ukrán nyelv megteremtőjének szobrát. Bár ez talán nem jó jelkép az ország főként oroszul beszélő keleti és dominánsan az ukránt használó nyugati felének egységére, a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy valamiben mégis megvan a nemzeti egyetértés. A volt szovjet köztársaság polgárainak 63 százaléka úgy gondolja, hogy ha az ország tagja lenne az Európai Uniónak, akkor gyorsabban növekedne az életszínvonala, s ezért pártolja a csatlakozást. A különbség csupán annyi, hogy a nyugaton élők lelkesebbek, jobban hisznek abban, hogy az uniós csatlakozás egyszer valóra válhat, míg a keleten lakók pesszimisták ezzel kapcsolatban.
A közösség és Ukrajna az utóbbi években több szempontból is közelebb került egymáshoz. Egyrészt a kelet-közép-európai országok belépésével az unió keleti határa elérte Ukrajnát, másrészt az ország legnagyobb exportpartnere az EU, ahova 2006-ban 26,6 milliárd euró értékben szállított termékeket, és ez a kapcsolat évről évre mélyül. Ugyanakkor miközben az új, Nyugat-barát kijevi kormány nem csinál belőle titkot, hogy a teljes jogú uniós tagság elérésére törekszik, az unió sokkal kevésbé lelkesen mélyítené a keleti szomszédjához fűződő kapcsolatait. Sok EU-ország véli úgy, hogy a 27 tagú közösség is éppen elég nagy, ám a kijevi politikusok azt mondják, hogy ilyen hangokat hallottak már akkor is, amikor még csak 6, 15, illetve 25 tagú volt a közösség.
Az Ukrajna keleti részén lakók lelkesedése azért is mérsékeltebb, mert tartanak az északi szomszéd haragjától. Elég, ha az oroszok megemelik a gáz árát, máris lehetetlenné teszik sok kisember életét - fogalmazott a BBC-nek nyilatkozva egy helyi vállalkozó. Brüsszelből nehéz védelmet nyújtani az ilyen lépések ellen. E félelemmel szemben azonban épp az EU hangsúlyozza azt, hogy Ukrajna közelebb kerülése az unióhoz nem növelné a távolságát Oroszországtól. Ez nem zéró összegű játszma: Kijev és Moszkva jó viszonya Brüsszelnek is érdeke.
Julia Timosenko gesztus értékű döntése volt, hogy új kormányfőként nem Moszkvába, hanem Brüsszelbe vezetett az első útja. Ezzel azonban ennél sokkal többet nem tudott elérni. Az Európai Bizottság álláspontja szerint a kapcsolatok szorosabbra fűzésének feltétele, hogy Ukrajna politikailag stabil országgá váljon és folytassa a gazdasági és politikai reformokat. Cserébe lehetőséget lát egy szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére, amiről rövidesen elkezdődhetnek a tárgyalások.
