Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Alig telt el egy hónap a schengeni határövezet kiterjesztése óta, a német és az osztrák sajtó egy része máris panaszkodik, hogy megugrott az országukba illegálisan érkező bevándorlók száma. Német adatok szerint 400-500 embert fogtak el az elmúlt hetekben a lengyel és a cseh határövezetben, akik közül sokan menedékjogért folyamodó csecsenek voltak, de akadtak köztük ukránok és vietnamiak is. Osztrák adatok szerint 340 csecsen jutott be az ország területére a határnyitás óta, közülük 235 Lengyelországból szökött át - őket visszaküldték a frissen a schengeni övezetbe került országba.
Bár német és osztrák oldalról sokan lakonikusan úgy értékelik a helyzetet, hogy beigazolódtak a félelmeik, országuk kormányai nem értenek velük egyet. Mindkét ország belügyminisztériuma megállapította, hogy 2007 végén, 2008 elején nem növekedett a beszivárgók száma az egy évvel korábbihoz képest, akik jöttek, azok már korábban bejutottak az EU területére, most csak tovább akartak menni. A német illetékesek biztosak abban, hogy a megerősített szövetségi rendőrség megbirkózik a schengeni övezet szélesítéséből adódó helyzettel. 2000 járművel ellátott 6000 rendőr ellenőrzi a német-lengyel határövezetet 30 kilométeres sávban. Lengyel adatok szerint egyébként az ország orosz, belarusz és ukrán hátárán a korábbinál kevesebben próbáltak átszökni december 21. óta. A cseh hatóságok azt jelentették, hogy elfogtak egy csoportot, amely Lengyelországból Ausztriába akart eljutni Csehországon át.
Az Európai Bizottság (EB) sem ért egyet az aggodalmaskodókkal. A bizottság álláspontja szerint nincs kapcsolat a bevándorlók megjelenése és a határnyitás között. Az EB szóvivője szerint ez nem az ellenőrzések lazaságára vezethető vissza, hanem arra, hogy a 27 országban nem egyformán kezelik a menedékjogot kérő idegeneket. Éppen ezért az EB kezdeményezni fogja a jogszabályok harmonizációjának megerősítését ezen a téren. Ez elejét veheti annak a jelenségnek, amelyet most a brüsszeli politikai zsargonban menedékjog-shoppingolásnak vagy a menekültek keringésének neveznek.
Az EU-ban 2006-ban 182 ezer ember fordult menedékjogért valamelyik tagállam kormányához, s néhány ország különösen erős nyomás alatt állt miattuk. Nagy-Britanniában, Franciaországban, Svédországban és Németországban 20-20 ezren akartak letelepedni, de csak a skandináv országban kapták meg többen a menekültstátust, mint ahány kérelmet elutasítottak. A skála másik végén a balti országok állnak: Litvániában százötvenen, Lettországban tízen, Észtországban öten kértek menedékjogot.
