Kilenc ország - Ausztria, Bulgária, Ciprus, Franciaország, Görögország, Lettország, Luxemburg, Németország és Szlovákia - ellenzi az Európai Bizottság (EB) energialiberalizációs javaslatát. Az energiatermelés és -szállítás teljes szétválasztásának mindkét változatát elutasítják, azt is, amely kötelezné a tagországokat, hogy tulajdonosi szinten válasszák szét az e két tevékenységet végző cégeket, illetve azt, amely a szállítási hálózatokat független rendszerirányítók kezébe adná, a tulajdonosi viszonyok érintetlenül hagyása mellett. Egy az EUobserverhez került jelentés szerint a kilenc tagország aránytalanul szigorúnak tartja a tulajdonosi elválasztás követelményét, ami szerintük sérti a tulajdonhoz való alapjogot. Ezért olyan változat elkészítését szorgalmazzák, amely e nélkül biztosítja a piac szabadabbá válását. Berlin és Párizs - amelyek például az E.On, illetve az EdF energiamultik révén érintettek az ügyben - állítólag már dolgozik ezen a harmadik terven.
Andris Piebalgs, az EB energiaügyi biztosa közölte, hogy a bizottság nyitott a vitára, de csak olyan alternatív javaslatokat tud támogatni, amelyek a saját indítványában szereplő strukturális változásokhoz vezető lépéseket tartalmaznak. Az EB nem vonja vissza javaslatát, így az az unió döntéshozó fórumai - a bizottság után az Európai Parlament és az Európa Tanács - elé kerül, amelyeknek dűlőre kellene jutniuk ezzel kapcsolatban a januárban kezdődő szlovén EU-elnökség végéig, azaz júniusig.
