Az EP túlnyomó többséggel meghozott döntése nyomán két évvel elhalasztották az Európai Bizottságnak az 50 grammnál könnyebb postai küldemények monopóliumának felszámolására tett javaslatát. A 2004-ben csatlakozott 12 tagország számára így 2013-ig, a többinek - a számos szigettel rendelkező Görögország és az alacsony népességű Luxemburg kivételével - 2011-ig teljesen meg kell nyitnia a postai piacát.
A postai szektor 5,2 millió embert foglalkoztat és 135 milliárd küldeményt kézbesít évente az EU 490 millió fogyasztója számára. Az Európai Parlament épülete előtt kedden több száz dolgozó tiltakozott a döntés ellen, mondván, a halasztás ellenére is várhatóan elbocsátások és a vidéki szolgáltatások színvonalának csökkenése kíséri majd a liberalizációt.
A Bizottság álláspontja szerint a liberalizációs kezdeményezés szükségszerűen a szolgáltatásai innovációjára sarkallja majd az ágazatot, mint például a "track and trace" (a küldemények állapotának nyomon követése a feladástól a kézbesítésig, amely segítségével a feladó az "úton lévő" küldemények állapotáról is tájékozódhat), vagy a tényleges kézbesítést megelőző e-mailes kézbesítés széleskörű bevezetését.
Az EU szakértői szerint a szolgáltatások ára a piaci nyitást követően valószínűleg csökkenni fog.
A postai forgalom 85 százalékát az üzleti levelezés adja, míg a magánszemélyek mindössze 4 eurót költenek havonta postaszolgáltatásokra - töredékét annak, amennyit internet- vagy mobiltelefon-előfizetésükért fizetnek.
A brit és a svéd postapiac már túl van a teljes liberalizáción, a németek és a hollandok a jövő évre tervezik azt. Az EP ennek fényében beépített egy viszonossági záradékot is a törvénybe, miszerint a nyitott postai piaccal rendelkező országok elutasíthatják a még liberalizálatlan piacú országokból érkező versenytársaik érdeklődését.
