A ciprióta pénzügyminiszter által történelmi pillanatnak nevezett döntés nyomán 2008 január elsejétől az eurózóna tagjaivá váló Ciprussal és Máltával együtt már 13 ország használja majd kizárólagos fizetőeszközként az uniós devizát. Ezzel az eurózóna népességét 1,2 millió lakossal, 8 ezer milliárd eurós gazdaságát pedig 0,2 százalékkal gazdagítják az újoncok. A két ország nagyrészt a turizmusából él.
Az EU pénzügyminisztereinek döntése alapján egy euróhoz 0,585274 ciprusi fontért, illetve 0,429300 máltai líráért lehet vásárolni.
A két ország azután kapott meghívást az euróövezetbe, hogy ellenőrizték, megfelelnek az inflációval, a kamatlábakkal, költségvetési hiány mértékével, a köztartozásokkal és a valutaárfolyamuk stabilitásával szemben támasztott elvárásoknak. Az MTI-ECO beszámolója szerint az euróövezeti tagság kritériumai közül Ciprus 1,5, Málta 2,1 százalékos idei deficittel teljesíti azt a feltételt, miszerint az államháztartási hiány a GDP legfeljebb 3 százaléka lehet. A belső államadósság Cipruson idén 61,5, Máltán tavaly 66,5 százalék körül alakult az előírt 60 százalékhoz képest (az előírás szerint a tagság kellő ütemű közelítés esetében is engedélyezhető). Márciusig tizenkét hónapos átlagban 3 százalék volt az inflációs referenciaérték, ezt Ciprus 2 százalékkal, Málta 2,2 százalékkal teljesíti. A hosszú távú referenciakamat 6,4 százalék volt, ehhez képest Cipruson 4,2, Máltán 4,3 volt a kamat márciusban.
A litvánok, bár szerettek volna idén csatlakozni, nem feletek meg az elvárásoknak. Lettország és Észtország inflációs mutatói az jóval az előírások fölött állnak - ők egyelőre esélytelenek a csatlakozásra.
A sorban következő Szlovákia 2009-es csatlakozása egyelőre még kérdéses.
A 2004-ben csatlakozottak közül a legbizonytalanabb Csehország, Lengyelország és Magyarország - magas költségvetési hiányának köszönhető - 2010 utáni csatlakozása. A 2004-es uniós tagok közül eddig csak Szlovéniának sikerült áttérnie a közös pénzre.
