Munkaközvetítők és a mezőgazdasági munkaadók tapasztalatai szerint súlyos munkaerőhiány alakult ki Nagy-Britanniában. A lengyel, litván és lett dolgozók érdeklődése alábbhagyott a szigetország munkalehetőségei iránt, mivel a hazai bérek emelkedése és a szaporodó munkahelyek egy részüket otthon marasztalják, másrészt néhány korábban számukra zárt ország, így Hollandia megnyitotta munkaerőpiacát, ami csábító alternatívát kínál számukra. Emellett részben igen rossz tapasztalatokat szereztek az agrárgazdaságok munkafeltételeiről, volt olyan hely például, ahol napi 14 órát kellett dolgozniuk. A brit belügyminisztérium adatai szerint az országban 2005-ben érte el tetőpontját a kelet-európaiak foglalkoztatása, amikor az agrárágazatban 22 700-an dolgoztak. 2006-ra ez 19 900 alá csökkent, míg 2007 első három hónapjában már csak 3400-an érkeztek Nagy-Britanniába a hagyományos küldő országokból munkát keresve.
Az oroszok ugyanakkor még érdeklődnének a lehetőség iránt, ám az ő munkavállalásukkal szemben kemény korlátozásokat vezetett be a kormány. A nem EU-s országból érkező diák idénymunkások számának plafonját a tavalyi 24 ezerről 16 250-re szállították le, kiegészítve azzal a korláttal, hogy a szezonmunkások 40 százalékának román vagy bolgár állampolgárnak kell lennie. Jövőre teljesen megtiltják az EU-n kívüli munkaerőimportot. A termelők úgy vélik, a betakarítási gondok nem vezetnek majd az árak emelkedéséhez, hiszen azokat a nagy hipermarketláncok diktálják, nem pedig a termékek előállítói. Ugyanakkor a hiányzó hazai áru helyét az USA-ból, Izraelből és egyes latin-amerikai országokból származó gyümölcsök és zöldségek foglalhatják el
Eközben Németországban a nemzeti kedvencnek számító spárga betakarítását veszélyezteti a vendégmunkások hiánya. A szövetségi agrárminisztérium szerint a termés 15 százaléka lábon maradhat, mert nincs elegendő lengyel idénymunkás a betakarításhoz. Míg 2005-ben 220 ezer külföldi szorgoskodott a német földeken, addig 2007-ben már csak 178 ezer, ami a spárgán kívül más zöldségek és gyümölcsök betakarítását is akadályozza. A gondok forrása egy törvénymódosítás, amely 90 százalékról 80-ra szállította a földeken foglalkoztatható külföldiek arányát. A minisztérium most azt tanácsolja az agrártermelőknek, hogy ha munkaerőhiányban szenvednek, akkor forduljanak a munkaügyi hivatalokhoz. Németországban végül is 9,1 százalékos a munkanélküliség, s a munkát keresők egy része vélhetően elszegődne a mezőgazdaságba dolgozni.
