Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU új tagállamai – megelőzve a régieket – már csaknem teljes egészében lehívták az idén rendelkezésre álló fejlesztési pénzeket. Ez is azt igazolja, hogy nem állja meg a helyét a januártól kezdődő hétéves költségvetési időszakról folyt alkudozások idején hallott érvelés az abszorpciós korlátokról, és hitelesíti Danuta Hübner, az Európai Bizottság tagjának harcát is az úgynevezett N+2 formuláért. Ennek értelmében a tárgyévet követő két éven belül fel kell használni a rendelkezésre álló pénzt, különben az visszakerül a közös kasszába. A szabálynak ugyanis fegyelmező ereje van: a beruházások jobb tervezésére, előkészítésére, hatékony kivitelezésére és végül ellenőrzésére kényszeríti a tagállamok befektetőit és adminisztrációját. (Ezt ugyan átmenetileg, 2010-ig N+3-ra emelték.)
Az idén lejáró, 2004-ben megkezdett strukturális projektek támogatásával egyébként az újak még jobban is éltek, mint a régiek, bár – mint Hübner pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján hangsúlyozta – a tapasztalatok szerint még az év utolsó napján is érkeznek Brüsszelbe kifizetésre váró számlák. Ezzel együtt a biztos Olaszországot és Görögországot külön is kiemelte mint gyengén teljesítő tagállamokat. Januártól egyébként egyszerűsödnek a felzárkóztatási pénzekre vonatkozó végrehajtási szabályok, amelyeket az EB pénteken szentesített. Az eddigi kilencfajta szabályozót összevonják, egységes előírások érvényesek a strukturális és a kohéziós alap felhasználására, egyre inkább érvényesül a decentralizáció elve, tehát uniós szintről a nemzetire helyeződik át a projektek kiválasztásának folyamata és a pályázatok nyomon követése, növelve ezzel a tagállami felelősséget. Átláthatóbbá is válik a pénzek felhasználása, mert kötelező lesz nyilvánosságra hozni a kedvezményezettek körét és a támogatott projektek adatait.
