Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tavaly a belga családok átlagosan 634 eurót költöttek karácsonyi ajándékra (!), ami elgondolkoztatta a karitatív szervezeteket. A belgák évente mintegy 300 millió eurót költenek jótékonysági célokra – kérdés, miként lehetne kihasználni a karácsonyi hangulatot és megcsapolni ezt a hatalmas összeget. A megoldás egy honlap és a lelkiismeret. Aki úgy gondolja, hogy szívesen adakozna jótékony célra, az regisztráltathatja magát a honlapon (amit tíz karitatív egyesület működtet), adatát elküldi ismerőseinek, családtagjainak, akik az ajándékára szánt pénz egy részét átutalják a honlap bankszámlájára, föltüntetve az adott projektet mint kedvezményezettet. Hogy az ötlet beválik-e, az majd karácsony után derül ki.
A belgák adományozókedve nagymértékben függ a média mozgósításától. Jellemző volt, hogy a délkelet-ázsiai szökőár idején hatalmas összegek jelentek meg a karitatív szervezetek közös bankszámláján, amelyet az Oxfam, a Nemzetközi Vöröskereszt, a Caritas, az Unicef és a Handicap International jegyzett. A gyakorlat azt igazolta, hogy a közös számla vonzóbb, mint a sok egyéni. Egyébként a belga és holland szociológusokat régóta foglalkoztatja, hogy miért nagyvonalúbb a belgáknál északi szomszédjuk. A magyarázatot a vallásban vélik megtalálni. A holland kálvinistákban nagyobb a bűntudat, és ezt jótékonykodással váltják meg, a katolikus belgák adakozása mögött nagyobb szerepet játszik a szolidaritás, annak tudata, hogy valakin segítettek.
Fölmérések szerint a belgák fele (!) évente legalább egy alkalommal adakozik, viszont csak 11 százalékuk ad többször is, ami messze a skandináv, holland vagy angolszász adat alatt van, az amerikaiaknak például 16 százaléka ad gyakrabban. A belgák mindazonáltal nem nagyon tekintenek külföldre, a hazai célú jótékonykodásokat részesítik előnyben.
A támogatás levonható az adóalapból, bár ehhez bizonyos feltételeknek teljesülnie kell. Így az összegnek meg kell haladnia a 30 eurót, a kedvezményezett szervezetet regisztráltatni kell a belga pénzügyminisztériumnál, és legalább hatévente alapos számviteli ellenőrzésnek kell alávetni. Az ellenőrzés nemcsak arra terjed ki, hogy a pénzeket valóban az ígért célra, projektekre fordítják, de a hatóságok arra is ügyelnek, hogy „rejtett” visszaélések se lehessenek, tehát ne legyenek például aránytalanul magas adminisztrációs költségek vagy magas bérek. Az adományozó igazolást kap a befizetett összegről, amelynek akár a felét is visszakaphatja az adómérséklés formájában.
