Az EU-tagállamok hadügyminiszterei a múlt héten megegyeztek az uniós szabályok alkalmazásáról a védelmi szektorban, aminek következtében megnyílhatnak az egyes országok eddig jellemzően zárt hadászati tenderei a többi tagországban bejegyzett vállalatok előtt is. A megegyezés azon a tanácskozáson született meg, amelyen a védelmi és biztonsági kérdésekben állandó kívülmaradási joggal rendelkező Dánián kívül az összes tagország minisztere, illetve az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) képviselője is részt vett. A magatartási kódex legkorábban július 1-jén léphet életbe, és az aláíró feleket arra kötelezi, hogy a védelmi tenderkiírásokat tegyék közzé az interneten, az európai uniós vállalatok részvételét pedig tegyék lehetővé azokon.
Nick Witney, az EDA első embere a megegyezéssel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a védelmi piacok megnyitása az európai verseny előtt a kis- és középvállalati szektornak is jót tehet, a kisebb megrendelések elnyeréséért ugyanis ők is harcba szállhatnak. A kódex minden egymillió eurót meghaladó beszerzésre vonatkozik majd, kivéve a nukleáris, illetve a vegyi fegyverekkel kapcsolatos tendereket.
A védelmi szektort eddig kivonták a közös piac szabályai alól, azzal érvelve, hogy az iparágnak különleges jelentősége van a nemzetbiztonság szempontjából. A most elfogadott, de jogilag nem kötelező érvényű megállapodás is hagy egy kiskaput a protekcionistáknak, az érzékenynek minősített termékek esetében ugyanis meghagyja a piac bezárásának lehetőségét. Az érzékenység, illetve a nemzetbiztonsági érdek kényes kérdésével kapcsolatban az Európai Bizottságnak (EB) kell majd állást foglalnia.
A tagállamok közül huszonkettő nyitja meg védelmi piacát, a különleges helyzetben levő Dánián kívül Spanyolország és Magyarország jelezte Brüsszelnek, hogy egyelőre nem csatlakozik a megállapodáshoz, és csak a piacnyitás hatásainak részletes elemzése után ad végleges választ. A jelentős hadiiparral rendelkező Lengyelország csatlakozását korábban sok szakértő kétségesnek tartotta, de Varsó végül igent mondott a piaci liberalizációra. Radoslaw Sikorski lengyel védelmi miniszter azonban nem hagyott kétséget afelől, hogy a lengyel kormány nem „ingyen” nyitja meg az eddig védett piacot. Varsó ugyanis abban bízik, hogy a védelmi politika terén tett engedménye fejében szolidaritást várhat el a régi tagállamoktól – elsősorban az Oroszországgal közös gázvezetéket építő Németországtól – az energiapolitikával kapcsolatos kérdésekben.
Kolozsi Pál