Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Amennyiben nem lesznek jelentős változások, az Európai Unió nemzetközi versenyképessége a következő években tovább fog gyengülni. Ezen az irányzaton legfeljebb csak az enyhíthet, ha uniós segítséggel az új tagországok – a felzárkózáshoz kapott támogatások révén – nagyobb felhalmozási növekményt érnek el, és ezeket a befektetéseket hatékonyabban is hasznosítják, mint például az USA – véli az Ecostat legújabb elemzése. A Bővülő Európa című elemzés szerint az új tagok legutóbbi egy évre kimutatható bruttó felhalmozási növekményei még csak részben felelnek meg ennek a követelménynek: az amerikai gazdaságnál nagyobb beruházási növekményt tartósan csak három uniós tagország ért el. Közülük kettő balti (Észtország és Lettország), egy pedig skandináv állam (Svédország). Jó jel, hogy Magyarország is azok közé tartozik, akik legalább időnként képesek az amerikai növekmény fölé kerülni. (A tíz új tagállam GDP-je hivatalos árfolyamparitáson számolva együttesen nagyjából annyi, mint Hollandiáé, vásárlóerő-paritáson lényegesen nagyobb.)
A tíz új és a tizenöt régi tagország beruházási hányadainak maximuma elég közel áll egymáshoz (mindössze 0,4 a különbség közöttük). Csakhogy a sikeres kohézióhoz csaknem másfélszer akkora beruházási hányadra van szükség, mint amekkora az unió átlaga. Az adatokból az is kivehető, hogy a minimumszinten beruházó tagországok – akár a régiek, akár az újak közül valók – az EU-átlag alatti befektetéseik miatt általában lemaradnak a versenyben, különösen akkor, ha ezen belül a közösségi beruházások aránya magas. Magyarország is ez utóbbi csoportba tartozik. Ahhoz, hogy ezen a tendencián változtatni lehessen, Magyarországon is növelni kell a beruházási hányadot, legalább 3-4 százalékponttal – vélik az Ecostat elemzői. Ennek egyik legfőbb forrását jelenthetik a 2007 és 2013 között megnyíló uniós pénzügyi transzferek.
A 25 tagállam gazdasága 2006-ban várhatóan élénkülni fog, a kibocsátás újra két százalék körüli ütemben bővülhet – vélik a kutatók. Számos euróövezeti és uniós tagország számára jelent problémát a költségvetési hiány leszorítása. Azonkívül, hogy a szabályok sorozatos megszegése felveti a paktum létjogosultságának kérdését, az államok eladósodottságuk növelésével a gazdaság jövőbeni fejlődését kockáztathatják. Németország, Görögország, Olaszország és Franciaország államháztartási hiánya több éve meghaladja már a háromszázalékos limitet, és a következő egy-két évben sincs esély arra, hogy ez az alá lehessen szorítani a deficitet.
Az újonnan csatlakozott kelet-közép-európai államok gazdasági fejlődését jórészt a világgazdasági folyamatok határozzák meg. A térség számára számos folyamat jelent kockázatot. Ilyen például az olajárak tartósan magas szintje, ami nem is az infláció terén, sokkal inkább a külkereskedelmi egyensúlyban és a folyó fizetési mérleg passzívumának finanszírozásában jelenthet problémát. Az euró gyengülése a dollárral szemben viszont kedvező ezen országok számára is.
