Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Pedig a frissen csatlakozott országok az utolsó pillanatban - gyönyörű gesztusként - abba is beleegyeztek volna, hogy csökkentsék a nekik jutó támogatásokat, ám a megegyezést a túl mély törésvonalak miatt így sem sikerült tető alá hozni. A kudarcért a felek perzse egymást hibáztatják, a nyilatkozatok alapján azonban úgy tűnik a bukásért az EU iránt egyébként sem valami nagy lelkesedést mutató Nagy-Britannia tehető leginkább felelőssé, a szigetországból állítólag teljesen hiányzott a kompromisszumkészség. A tagállamok többsége sokallta az Angliának járó támogatásokat, ám London csak úgy egyezett volna bele a szubvenciók mérséklésébe, ha egyuttal megkezdik - a valóban halaszthatatlannak tűnő - agrártámogatási rendszer reformját. Ebbe persze a mezőgazdasági támogatásokból legtöbbet szakító franciák nem egyeztek bele.
Hollandia nehezményezet, hogy ő a legnagyobb nettó befizető, Svédország és Spanyolország pedig igazságtalannak és elsietettnek nevezte a mostani megállapdá tervezetett, így mindhárman az ellen szavaztak.
A mostani fiaskó ugyan azt jelzi, válságban van az Unió, ám várhatóan mind az alkotmány, mind a költségvetés ügye előbb-utóbb sínrekerül majd, és a részvevők is gyorsan elfelejtik a mostani kudarcokat.
