Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Unió versenyképességének javítása szempontjából fontos lenne a belső, szolgáltatói piac határainak lebontása, azonban a liberalizációt célba vevő szolgáltatási irányelv közelmúltban napvilágot látott módosítása gyakorlatilag halálra ítélné a kezdeményezést. Az Európai Parlament (EP) a szolgáltatói piac liberalizációját megcélzó, Bolkestein-direktíva néven is emlegetett jogszabálytervezet első olvasatát a közelmúltban (április 18-án) hallgatta meg. A direktíva az úgynevezett származási ország elvére épül, amely lehetővé tenné, hogy a vállalkozások saját hazájuk törvényei szerint nyújtsák szolgáltatásaikat egy másik tagállamban. A napvilágot látott módosítási javaslatok azonban az értelmetlenségig gyengítenék a javaslatot, és egyes diplomaták szerint a módosító indítványok bizonyos tekintetben még a jelenlegi, kodifikálatlan helyzetnél is rosszabb körülményeket teremtenének – írja a Bruxinfo.
Az egyik módosítási javaslat például a származási ország elve helyett a célország elvére építené a direktívát, vagyis a szolgáltatást nyújtó vállalkozásnak vagy azon állam szabályait kellene követnie, ahol a szolgáltatást nyújtja, vagy pedig a célország hatóságait is illetékessé tenné a származási ország szabályozásának ellenőrzésében – valószínűleg rendkívüli komplikációkat okozva. Ez a javaslat azonban teljesen a visszájára fordítaná az eredeti javaslat szándékát, amely pont azért alkalmazta volna a származási ország elvét, mert a szolgáltatások előtt álló protekcionista akadályok elsősorban a tagállamok közötti szabályozásbeli különbségekből fakadnak. A célország elvének alkalmazása azonban elkerülhetetlenné tenné, hogy a tagállamok jogát valamennyire harmonizálják, hiszen pont ennek hiánya az, ami a szolgáltatások határon átnyúló terjedésének jelenleg gátat szab. Ennek ellenzői azzal érvelnek, hogy ez túlságosan komplikált, időigényes és politikailag érzékeny feladat volna.
Egy másik módosító indítvány viszont mindenfajta közszolgáltatást kivenne az irányelv hatálya alól, továbbá az egészségügyet és más jóléti szolgáltatásokat, az oktatást és a kultúrát, az audiovizuális szolgáltatásokat, a szerencsejátékot, valamint minden egyebet, amire van más irányelv.
A származási ország elve nélkül nincs értelme a szolgáltatási piac liberalizációjának, mert enélkül ugyanott lennénk, mint most – mondta lapunknak Becsey Zsolt, az Európai Néppárt képviselője. A származási ország elve egyszerűsítené ugyan a dolgokat – tette hozzá –, de egy bizonyos rizikót is felvet, ugyanis az egésznek a kölcsönös elismerés és emellett a tagállamok közötti maximális bizalom az alapelve. Becsey nem tartja kizártnak, hogy egy évekig tartó vita lesz ebből, ugyanakkor megjegyezte, hogy a direktívának az lenne a pozitívuma, hogy fehérítené a piacot nemcsak a munkaerő-, hanem a szolgáltatásáramlás terén is.
Hercog Edit, az EP szocialista képviselőjének véleménye szerint a származási ország elve lehetne a leggyorsabb eszköz az EU belső piacának kiteljesítésére és az unió versenyképességének növelésére, valamint a feketegazdaság fellendülésének elkerülésére, viszont rövid távon sok érdeket sért. A mai világ globalizációs kihívásai – amelyek egyben egy külső határidőt is diktálnak, amit nem lehet lassítani – viszont nem biztos, hogy adnak időt egy hosszú harmonizációs folyamatra, ami ugyanide vezetne el – jegyezte meg a Napi Gazdaságnak a képviselő. Hercog ugyanakkor reális esélyt lát a direktíva bevezetésére, hiszen a bizottság véleménye szerint elkötelezett, és a parlamenti frakciók többsége is kiáll mellette, csak még azon vitatkoznak, hogyan valósítsák meg.
