Az eurohirek.hu tudosítása szerint az Európai Bizottság pénzügyi biztosa, Joaquin Almunia elismerte, az az elterjed vélemény, hogy az euró lényegesen drágította a lakosság mindennapjait, alaposan megnehezíti a közös európai pénz kiterjesztésére irányuló törekvéseket. Az eurós országok közül Görögországban, Spanyolországban és Franciaországban a fogyasztók 98 (!) százaléka az eurót okolja az áremelkedésekért. A nyugati hangulat a tavaly csatlakozott tíz új tagországba is belopta magát: egy másik felmérés szerint a lakosság mintegy 71 százaléka előre aggódik az euró bevezetésével járó drágulás miatt.
Az uniós hivatalnokok azonban a rossz időjárási viszonyoktól kezdve az állatállomány megbetegedésén, a kőolaj árának emelkedésén át a dohányárura kirótt adó emelkedéséig mindenféle indokot felhoztak az infláció okaként. Legfőbb érvük pedig az, hogy az infláció sokkal alacsonyabb (az euróövezetben mintegy 2 százalékos), mint azt a lakosság gondolja (5 százalék). Az utóbbi azért lehetséges, mert a kávé, a kenyér ára, az éttermi számla, az autójavítás költsége sok helyütt az átlagosnál jobban nőtt, s bár más termékek ára csökkent, ennek lélektani hatása jóval gyengébb.
A brüsszeli hatóságok főként a kisvállalkozókat és a kiskereskedőket hibáztatják a kontinensszerte kialakult közhangulat miatt. A fodrászok, a hírlapárusok, a kávéházak, a vegytisztító boltok többsége kapva kapott az euró bevezetése által kínált alkalmon, és indokolatlanul megemelte árait, számítva arra, hogy a vevők nem pártolnak át a sokkal távolabb működő, olcsóbb szolgáltatókhoz.
