Az európai gazdaságpolitika megújításának céljával új gazdasági agytröszt (think-tank) kezdte meg működését a múlt héten Brüsszelben. A Brussels European and Global Economic Laboratory elnevezés rövidítéseként „Bruegel” névre keresztelt intézmény elnöki tisztét az Európai Bizottság (EB) egykori versenyügyi biztosa, Mario Monti tölti be, az igazgatói széket pedig az ismert francia közgazdász, Jean Pisani-Ferry foglalhatta el. Az intézet tíz tagú, tavaly decemberben három évre megválasztott vezetőségének tagja lett Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egykori vezetője, a Banca Intesa csoport kelet-európai elnöke is.
Az új gazdasági agytröszt létrehozásának ötlete 2003. januárjára datálódik, ekkor vetette fel ugyanis Franciaország és Németország, hogy ilyen, az Egyesült Államokban már elterjedt intézeti forma létrehozásával tegyék hatékonyabbá az unió hozzájárulását a gazdasági, pénzügyi, illetve kereskedelmi politikáról folyó nemzetközi vitákhoz.
A think-tankek nem ismeretlenek a világban, azonban eltér a megszokottól a Bruegel finanszírozása. Az új brüsszeli intézmény működését részben egyes tagállamok, részben pedig 18 magánvállalat, mint a DaimlerChrysler, a PricewaterhouseCoopers, a Siemens és a Telekom Italia állják.
A finanszírozásban részt vesz Magyarország is. A Pénzügyminisztérium (PM) illetékese lapunknak elmondta, hogy Magyarország éves hozzájárulásának összege 2005-re 35 106 euró. A PM reményei szerint a tagság révén lehetőségünk nyílik közvetlenül is bekapcsolódni az intézet kutatási profiljának kialakításába, az információáramlásba, így jobban biztosítható a kutatási eredmények hasznosulása a döntéshozatalban, és a hazai kutatóintézetek is eredményes együttműködést alakíthatnak ki a Bruegellel.
Az intézmény 2006. végéig 5 millió euróból gazdálkodhat majd, aminek felét a német, illetve a francia kormány és az EU két vezető hatalmának vállalatai adják össze. A Bruegel alapításakor rögtön kritika is érte az intézményt, hogy az a német–francia tandem érdekeit képviseli majd, de Monti cáfolta ezt.
A kutatók reményei szerint az intézmény hozzá fog járulni, hogy a jelenlegi befelé fordulással szemben szélesebb látókör jellemezze az EU-n belüli gazdaságpolitikai vitákat. A Bruegel elsősorban makrogazdasági és nemzetközi kereskedelmi kérdésekkel, piaci és szabályozási problémákkal, illetve a migrációval és a fejlődéssel foglalkozik majd. Pisani-Ferry újságíróknak elismerte, hogy hosszú még az út odáig, amikor az európai intézmények amerikai társaikhoz hasonló befolyással bírnak majd a gazdaságpolitikára.