Lengyelországnak nem szabad a fiskális átalakítás kárára siettetnie az euró bevezetését, hanem végre kell hajtania a hosszú távú gazdasági érdekek szempontjából elengedhetetlen reformokat. Az országnak nem kell bármi áron csatlakoznia az eurózónához, a legjobb stratégia azonban kétség kívül a feltételek minél gyorsabb teljesítése, amit már követhet a közös európai pénz bevezetése is – fejtette ki a Reutersnak adott interjújában Leszek Balcerowicz, a lengyel jegybank elnöke, aki szerint az Európai Unió (EU) bővítése elősegítette a reformokat, és az eurózónához való csatlakozásnak is hasonló hatással kell járnia.
Balcerowicz kifejtette, hogy a 2009-re időzített lengyel eurócsatlakozás nem a központi bankon fog múlni, hanem a kormányon és a Parlamenten. Elemzők szerint a legnagyobb lélekszámú új uniós tagállamnak csak 2010-ben, illetve 2011-ben van esélye az euró bevezetésére.
Az EU új tagállamai eltérő stratégiákat választottak a nemzeti valuták euróval való felcserélésével kapcsolatban. Litvánia, Lettország és Szlovénia már tavaly szeptemberben csatlakozott az eurózóna előszobájának tekintett közös európai árfolyam-mechanizmushoz, az ERM II-es rendszerhez, szemben többek között Lengyelországgal, amely még a rendszeren kívül formálhatja monetáris, illetve árfolyam-politikáját. A maastrichti szerződés értelmében a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszába való belépéshez, azaz a közös pénz bevezetéséhez két évet kell eltölteni az európai árfolyamrendszerben. A hosszú távú kamatlábra, az inflációra, az államháztartási hiányra, illetve az államadósságra vonatkozó nominális konvergencia-kritériumokat csak a csatlakozást megelőző egy esztendő alatt kell teljesíteni, ami azt jelenti, hogy az euró átvételét mindenképp az ERM II-es csatlakozással kell kezdeni.
A jelenleg a jegybankelnöki pozíciót betöltő Balcerowicz az 1990-es évek elején a kommunizmus összeomlása után válságba került lengyel gazdaság megmentőjeként vált ismertté. Az ortodox nézeteiről ismert, nemzetközi hírnevű gazdasági szakember, aki több kormány pénzügyminisztere volt, már több alkalommal figyelmeztette a kormányzatot, hogy az országban túl magasak az adók és csökkenteni kellene az állami kiadásokat is. Balcerowicz szerint a fiskális reformoktól nem kell félni, sokkal inkább azoknak a fogyasztói, illetve befektetői bizalomra és a termelékenységre gyakorolt pozitív hatásait kell hangsúlyozni. A jegybankár úgy véli, hogy a szükséges átalakítás nélkül nem csökkenthető a jelenleg az ország legnagyobb problémájának tekintett magas munkanélküliség sem. Lengyelországban a munkát keresők 18,4 százalékának nincs állása, azaz a munkanélküliségi ráta több mint duplája az európai uniós átlagnak. Ez nem a piaci reformok következménye, az okok ugyanis strukturális eredetűek. Az országnak a munkaerőpiac további liberalizálására van szüksége – tette hozzá Balcerowicz.
Kolozsi Pál