Jelenleg a közösségi bírósági döntésre 25, az elsőfokú bíróságira 21 hónapot kell várni – mondta Czucz. Ez az átlagos átfutási idő nagyon hosszú, különösen ha figyelembe vesszük, hogy ennyi ideig kell várnia a nemzeti bíróságoknak. Az ügyek nagy része ugyanis úgynevezett elődöntési eljárás – a nemzeti bíróságok a közösségi jogszabályok értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban kérik ki az Európai Bíróság tanácsát. Csak e döntés megszületése után folytathatja a nemzeti bíróság az érdemi tárgyalásokat.
Az Európai Bíróság hatásköre folyamatosan szélesedik, és az újonnan csatlakozók is tovább fogják terhelni az európai bíróságokat. Jóllehet, ez most még nem jelentkezett, tapasztalatok szerint ugyanis csak a csatlakozás utáni második vagy harmadik évben nő meg az új tagállamból érkező ügyek száma. A belső értékelések szerint a bíróság a teljesítőképességének így is a határán van, ezért szervezeti változtatásokra lesz szükség. A jövő évtől más a struktúrával fog működni a bíróság – mondta Czucz. Volt már erre példa a bíróság eddigi életében is: 1989-ben ugyanilyen okokból hozták létre az elsőfokú bíróságot, amelynek a közösségi bíróság az időigényesebb, bonyolultabb eseteket adta át.
A 2007–2013-as költségvetés elkészítésében már Magyarország is részt fog venni, míg a mostani költségvetési időszakban helyettünk döntöttek, a struktúrába, fejezetekbe nem tudtunk beleszólni, csak azok egyes részeibe – emlékeztetett Fazakas Szabolcs. Az Európai Parlament egyes bizottságai december közepéig közlik álláspontjukat, és létrejön egy ideiglenes bizottság is – amely mindegyik bizottság egy-egy tagjából áll – a Parlament közös álláspontjának tisztázására. A bizottság jelentőségét mutatja, hogy az elnöke a parlament elnöke, Joseph Borell lett.
Ha valóban a lisszaboni elvek fognak érvényesülni a következő költségvetésben, az kedvez Magyarországnak – mondta Fazakas. A költségvetés kiemelt célja lesz a versenyképesség és a foglalkoztatottság növelése, valamint a kohézió, felzárkóztatás, szolidaritás. A költségvetés nagy – Magyarországot is érzékenyen érintő – kérdései a kohéziós alapok és a mezőgazdaság lesznek. A kohéziós alapok nagy szerepet játszanak a felzárkózásban és az egységes fejlődés elérésében. Ennek ellenére van egy kisebbség, amely azt szeretné, ha eltörölnék a programot. A többség azonban támogatja, kérdés csak az, hogy kik vehetik igénybe és milyen mértékig.
Az agrárkérdés mindig is érzékeny pontja volt az uniónak. A Schröder–Chirac megállapodás a 2006-os szinten maximálná a mezőgazdaságra fordítandó összegeket, határt szabva a folyamatosan emelkedő szubvencióknak – figyelmeztetett Fazakas. Új fejlemény, hogy a mezőgazdaságba a következő időszaktól kezdve beletartozik a vidékfejlesztés és a környezetvédelem is. Egyébként is cél az, hogy ne ugyanolyan struktúrára épüljön a 2007–2013-as költségvetés.
Bodolóczki Linda