Meg kell erősíteni az egyes országok védelmét a bioterror-támadásokkal szemben, különösen a laboratóriumok kapacitása, a kórokozók ellenőrző programja, az erőforrások és a kutatás terén. Válsághelyzet esetén szükség van a regionális és nemzetközi lépések összehangolására. Ki kell építeni a betegségek kitörését monitorozó valós idejű beszámolási rendszert. Ezek a legfontosabb célkitűzések, amelyek a Brüsszelben tartott New Defence Agenda (NDA) fórumon hangzottak el. Ezen a nemzetközi szervezetek, mint például a NATO, az EU, az Egészségügyi Világszervezet (WHO), továbbá a nemzeti minisztériumok egészségügyi és védelmi szakemberei tanácskoztak a bioterrorizmus veszélyeiről, mindenekelőtt a himlővírus jelentette fenyegetésről, mert ez az egyik legfélelmetesebb kórokozó, amellyel az emberiség valaha is találkozott. A fertőzöttek 30 százaléka meghal, és a vírusnak életre szóló hatásai maradhatnak vissza. A betegség rendkívül ragályos, és az influenzához hasonlóan könnyen terjed. Ma a vírus még gyorsabban terjedne, mivel a lakosság nagyrészt már elvesztette a himlővel szembeni ellenálló képességét. Ezért 2003-ban az EMEA (European Medicines Agency – Európai Gyógyszer Ügynökség) a himlővírust terrorszempontból a legveszélyesebb biológiai anyagnak minősítette.
A jelenlegi körülmények között az európai helyzet rendkívül heterogén – tájékoztatta lapunkat Stranovsky Zoltán a Herald Communicationstől. A Brüsszelben összeült szakemberek egyetértettek abban, hogy az Európai Unió tagállamainak közös megegyezésre kell jutniuk a terrorizmus elleni harc politikájában. Bár a legtöbb tagországban vannak felhalmozott készletek, néhány ország, így például Franciaország, a teljes népesség beoltásához elég oltóanyaggal rendelkezik, míg mások harmincból csak egy ember beoltásához elegendővel.
Giles Merritt, az NDA igazgatója a közös politika megvalósításának három fő célkitűzését határozta meg:
· A bioterror-támadásokkal szemben jobb nemzeti védekezésre van szükség – különösen a laboratóriumok kapacitása, a kórokozók ellenőrző programja, az erőforrások és a kutatás megerősítése terén.
· A hatékony válságkezelés regionális és nemzetközi összehangolására van szükség.
· Ki kell építeni a betegségek kitörését jelentő valós idejű beszámolási rendszert.
