Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Önt sokáig az Európai Bizottság magyar tagjelöltjeként tartották számon. Érzett-e csalódást, keserűséget, amikor végül is nem kapta meg a kinevezést?
- Ilyesmiről szó se volt. Pontosan tudtam, mit vállalok el, miért vállalom el, tehát sem csalódásról, sem keserűségről szó sem lehet. Más ez az állás, ezt elismerem, bár itt is az integrációról, egy nagy tekintélyű intézményről van szó. A bíróság nem politizál, de meghatározza az integrációs politikát, annak kereteit, orientációját, szabályait, s ilyen értelemben nagyon fontos szerepet játszik.
- A poszt végül Balázs Péternek jutott, aki egy interjúban azt mondta, hogy amikor kijött Brüsszelbe, öntől egy romhalmazt örökölt…
- Mi az utolsó pillanatokig a csatlakozási tárgyalások befejezésére koncentráltunk. Ezután valóban új helyzet állt elő, hetente részt kell venni a nagykövetek tanácsa (Coreper) ülésein, arra felkészülni. Balázs Péternek kellett szembenéznie azzal is, hogy a missziónak el kellett költöznie, a létszám hihetetlenül gyorsan felduzzadt, több mint megduplázódott. Én is úgy éreztem, hogy ezek problémát vetnek fel, hiszen egy ilyen nagy létszámú misszió esetén kétségtelenül nem könnyűek az irányítási feladatok.
- Térjünk át mostani munkahelyére, az Európai Bíróságra. Miben különbözik ez a nemzeti bíróságoktól?
- Különbözik is, de sokban hasonlít is. A legfelsőbb bírósághoz és az alkotmánybírósághoz hasonlítanám. Az alkotmánybírósághoz olyan értelemben, hogy a jogszerűséget kontrollálja, bármely közösségi intézmény, így a parlament, a tanács, a brüsszeli bizottság döntését felülvizsgálhatja. Ezek döntéseinek jogszerűségét formai és tartalmi szempontból a bíróság felülvizsgálhatja és megsemmisítheti. Példa erre, hogy most a bizottság a tanács ellen indított eljárást a stabilitási paktummal kapcsolatos határozatának a megsemmisítésére. Emellett a bíróság feladatköre hasonlít a legfelsőbb bírósági funkciókhoz is, hiszen a közösségi jog értelmezésének ez a testület a csúcsa. Ha a közösségi jog értelmezése kérdéses, akkor bármely nemzeti bíróság állásfoglalást kérhet a luxemburgi bíróságtól, ha pedig az eljárás olyan fázisban van, hogy fellebbezésnek nincs helye, akkor köteles is kérni értelmezést. Két nagy vonulata van a bíróság munkájának: az egyik a jogértelmezés, amely a tagállamoktól jön, a másik pedig a tagállamok vagy a brüsszeli bizottság által indított keresetek.
- Ugyanakkor vállalatok is jelentkezhetnek…
- Igen, de ez most már egyre inkább az elsőfokú bíróságnál fog megjelenni. A közösségi jog szerint olyan határozat ellen, amely egy adott állampolgár, természetes vagy jogi személy jogait vagy kötelezettségeit közvetlenül érinti, az érintett keresettel élhet. Egyre inkább az elsőfokú bíróságnál, ahonnan viszont fellebbezésnek van helye az én bíróságomnál, ahová egyébként az úgynevezett jogértelmezési kérdések a tagállamoktól - ez az összes ügynek talán a fele - közvetlenül jönnek.
- A bírók nem beszélhetnek az éppen zajló ügyekről. Ez azt jelenti, azt sem lehet tudni, hogy kihez kerül egy adott ügy?
- Ez így van, arról sem szabad vagy illik beszélni, hogy kihez milyen ügyek kerültek. Hét-nyolc ügyet már én is kaptam, ezeket elkezdtem tanulmányozni, de a felekkel való érintkezés akkor történik, amikor a bíróság a tárgyalást kitűzi és egy úgynevezett tárgyalási jelentést is elküld a feleknek. Addig az egyes bírók személye nem ismert, pontosan azért, hogy a hivatalos eljáráson kívüli kapcsolatfelvétel ne legyen könnyű.
- Szempont-e, hogy a bírók ne kapjanak olyan ügyet, amelynek nemzeti érintettsége van?
- Az ügyek elosztásának felelőse a bíróság elnöke. Erre vonatkozó írásbeli szabályok nincsenek, de a nyilvánvaló összeférhetetlenséget a bíróság igyekszik elkerülni, tehát ha egy nemzeti ügyről van szó, azt normális körülmények között nem fogja ráosztani arra a bíróra, akit ez az ország jelölt.
- Sok kritika éri általában is az EU-s eljárásokat, mert lassúak, hosszadalmasak, még a gyorsított eljárásnál is csak fél év alatt kell ítéletnek születnie. Cél-e ennek a felgyorsítása?
- A nemzeti bíróságokkal összehasonlítva hosszú, de nem tragikusan hosszú, mintegy kétéves átfutás van. Nagyon fontos ügyekről van szó, az integráció kereteit, orientációját kell eldönteni, amiben lehetőséget kell adni minden tagállamnak a véleménye kifejtésére. Ugyanakkor 15 bíró helyett most 25 lesz, ami hozzájárul a terhek jobb elosztásához. Igaz, nem tudni, hogy a tíz új tagállam az ügyek számának milyen növekedését hozza magával.
- Vannak olyan várakozások, hogy az Európai Bizottság, különösen versenypolitikai ügyekben, sokkal több eljárást fog majd kezdeményezni.
- Kívánatos, hogy Magyarország minél kevesebb alkalommal szerepeljen ezekben az ügyekben, de ezt nyilvánvalóan nem zárhatjuk ki. Ennek két fő vonulata van: egyrészt bármely magyar bíróság ideküldhet bármely ügyet, ha a közösségi jog értelmezésében kételye van, másrészt van egy úgynevezett felelősségre vonási eljárás, ahol a bizottság mérlegeli, hogy a tagállam teljesítette-e a kötelezettségét, és ha nem, akkor felelősségre vonhatja, sőt az adott tagállamot szankcióval is lehet sújtani.
- Mennyire nyilvános a bíróság munkája?
- A tárgyalás mindig nyilvános, ilyen értelemben teljes nyilvánosság van. Azonban jelentős belső munka is folyik - hetente van egy teljes ülésünk, ahol minden ügyet áttekintünk, ezek nem nyilvánosak. Eskünk szövegében kifejezetten benne van, hogy a belső tanácskozás titkosságát a bíróság köteles megőrizni.
- Az Európai Bíróság tagjainak fizetése kiemelkedően magas, az Európai Bizottság tagjainak a fizetésével azonos. Mi indokolja ezt?
- Amikor ezek a szabályok 1958 körül megszülettek, ennek az volt az alapja, hogy a bíróság ellenőrzést gyakorol valamennyi más közösségi intézmény felett, még a parlament, a tanács és a bizottság felett is. Egyébként a bizottság tagjai fölött személyesen is, azokat is elmozdíthatja bizonyos körülmények között, tehát ezt a fölérendelést gondolom ki kellett fejezni a státusban is. Emellett a szabályozók talán azt is gondolták, hogy a bíró éljen olyan anyagi körülmények között, ami a korrupció gyanúját is elhárítja.
- Profitál-e Magyarország a jelenlétéből?
- Úgy érzem, hogy áttételesen igen. Ami a konkrét ügyeket illeti, még talán ezek egy része esetén is - már amennyiben ugyan nem a nemzeti érdekeket képviseli a bíró, de kétségtelenül magával hozza a tudásanyagát, tehát egy adott ország, s különösen annak jogrendszere, gazdasági-társadalmi viszonyai ismeretét. Ha ezt lelkiismerete szerint tükrözteti az ítélkezési gyakorlatban, akkor nyilván ebből az ország profitál.
