Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Május elseje óta Magyarország is részese az egységes európai légi közlekedési piacnak. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unión belül a korábbi kétoldalú légügyi megállapodások rendszerének helyébe az uniós piaci rendeletek lépnek, és korlátozásoktól mentes, tényleges szabadpiaci verseny jöhet létre a légitársaságok között. A tagországokon belül a járatok nyitásának ezután már csak a célként kiszemelt repülőterek fogadókapacitása, illetve a szolgáltatásaikért kért díjak szabhatnak határt.
Az egységes légipiac határainak kiterjesztése máris érzékelhetően növelte az érdeklődést a légitársaságok körében Magyarország iránt. Több cég Budapestet nemcsak mint új célállomást akarja felvenni, hanem itt szeretnének leányvállalatot létesíteni magyar tőke bevonásával és magyar szakemberek, személyzet foglalkoztatásával.
Az uniós tagság egyéb területeken is jelentős változásokat hoz a légitársaságoknak, a légi járművek üzemeltetőinek és természetesen pilótáinak, karbantartóinak életében. A legjelentősebb változás, hogy megváltozik az engedélyek kiadásának rendje, s az időszakos felülvizsgálatok helyett előtérbe kerül az üzemeltetés folyamatos kontrollja. Az uniós előírások derogációjának függvényében például a repülőgépek üzemben tartására, illetve légialkalmasságának igazolására szolgáló engedélyeket a korábbi egy évvel szemben korlátlan időre adják ki. Mindez azonban korántsem jelenti a követelmények lazulását, sőt, a korábbiaknál is nagyobb odafigyelést igényel. A jövőben ugyanis még szigorúbb értelmet nyer a légi járművekkel szemben a „légialkalmas állapot folyamatos fenntartásának” követelménye, mert a Polgári Légi Közlekedési Hatóság tevékenységében a hangsúly az egyedi ellenőrzésekről áttevődik a folyamatok ellenőrzésére, s ha ebben talál a légi közlekedés biztonságát veszélyeztető hiányosságot, hibát, akkor végső eszközként a szabálytalanul üzemeltetőnek akár az egész flottáját is a földre kényszerítheti.
