A május elsejei bővítés fölveti az Európai Unió jövőjének, határainak kérdését is. Hogy Románia, Bulgária és Horvátország még ebben az évtizedben tagok lesznek, az nem vitás, bár Szófia nem bánná, ha „egyedi” elbánásban részesülne, és - amint azt a tagállamok ünnepélyesen megígérték - 2007-ben csatlakozhatna. Jóllehet az ígéret Bukarestre is vonatkozott, a két tagjelölt közötti különbség szembeötlő. Míg Bulgária már 26 fejezetet lezárt, addig Románia csak 22-t, és az EU még nem is döntött arról, hogy a brüsszeli bizottság javaslata alapján megkezdi-e a tárgyalásokat Zágrábbal az ősszel. És mivel Románia piacgazdasággá minősítése tovább késik - amit például Horvátország megkapott -, ez előrevetíti, hogy nem lehet a 2007-es román tagságot készpénznek venni. Az egy-két esztendős csúszás tehát nem lehetetlen, ami elegendő időt adna a horvátoknak is a fölzárkózásra.
Az Európai Bizottságra még egy fontos véleményezés vár: az év végére nyilatkoznia kell a török felkészülés állapotáról is. Brüsszeli megfigyelők szerint Ankara teljes joggal hivatkozik arra, hogy gazdasági reformja sokkal előrehaladottabb, mint bármelyik most csatlakozó országé. Persze az is ismert, hogy az iszlám országgal elsősorban politikai természetű okok miatt halad a folyamat nehézkesen. Törökország már 1999-ben Helsinkiben elnyerte a „hivatalos tagjelölt” státust, ez azonban nem akadályozta meg a legutóbb Párizst, hogy figyelmeztető lövést adjon le: nem tekinti elérkezettnek az időt arra, hogy megkezdjék a konkrét tárgyalásokat. Az emberi jogi helyzet, a kurd kisebbség jogainak szavatolása, a hadsereg befolyásának problémája a „legitim” aggályok. Az iszlám térhódításának veszélye és nem utolsósorban az ország méretéből következő politikai-gazdasági következmények a nyilvánosan ugyan nem vállalható érvek, de a kulisszák mögötti döntésekben fontos szerepet játszanak.
Az EU potenciális tagjai lehetnek - de aligha ebben az évtizedben - Montenegró és Szerbia közösen, Albánia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia. A társult tagság minőségileg fölértékelt státusát kaphatja meg a mediterrán térség néhány országa, például Marokkó, Izrael, és ugyanez vonatkozhat Moldovára, Ukrajnára vagy Fehéroroszországra.
