A magyar kormányzat, az önkormányzatok és a vállalkozások különböző mértékben készültek fel az uniós csatlakozásra és helyenként még mindig jelentős a tájékozatlanság - állítja Erdős Gabriella PricewaterhouseCoopers (PwC)-partner. Erdős állítását egy a PwC 16 megyeszékhelyen mintegy félezer polgármestert és 1500 kis- és középvállalkozás vezetőjét érintő road show-jának eredményeire alapozza.
Minden szegmensben a legkevésbé felkészültek a kis szervezetek, általános tendencia, hogy nem mennek elé az eseményeknek, hajlanak a követő magatartásra. Ezzel szemben a nagyobb vállalatok, önkormányzatok felkészültek, sokszor külön szervezeti egységet létesítettek a felkészülésre, a várható források lehívására. Nagyobb probléma, hogy az önkormányzatok nem rendelkeznek hosszú távú fejlesztési koncepcióval, hiányzik a programok strukturált ütemezése és kevés kiegészítő forrással rendelkeznek.
A cégeknek elsősorban a jogszabályi környezet kiforratlansága jelent problémát: a szükséges törvények ugyan elkészültek, de a kormányzat egyelőre sok végrehajtási rendelettel és a szükséges nyomtatványok kibocsátásával adós maradt. Nincs szabályozva az átmenet jogi környezete sem, így nem lehet tudni, milyen jogszabály vonatkozik az áprilisban elindított, de csak májusban befejeződő gazdasági tevékenységekre - például a határra április 30-án érkező, de éjfélre nem elvámolt kamionokra -, s nincs szabályozva a vámszabad területek megszűnésének átmenete sem. Késik a vámtörvény, ezért nagyon kevés idő lesz a kiegészítő jogszabályok elkészítésére.
Jobb hír, hogy a magyarországi önkormányzatok és vállalatok valószínűleg sikerrel pályáznak majd uniós pénzekre. A pályáztatás logikája nem sokban különbözik majd az eddig megszokottól. A jelenleg is futó - Smart Hungary, Széchenyi vállalkozásfejlesztési program - pályázatok esetében az intézményrendszer hasonló, így a kis- és középvállalkozásoknak kiírt pályázati kereteket valószínűleg maradéktalanul lehívják. A magyar cégek jelentős része szerzett már valamilyen rutint, ahhoz viszont alkalmazkodniuk kell, hogy megnő a közbeszerzési eljárások száma, ami korábban bejáratott szállítói hálózatokat és gazdasági kapcsolatokat boríthat fel. További probléma, hogy a közbeszerzési eljárás időbeli csúszást is jelent, amire eddig senki sem hívta fel elég hangsúlyosan a figyelmet. Nem közismert, hogy az uniós támogatások áfakötelesek, az áfa nem visszaigényelhető, de az se köztudott, hogy az így beszerzett eszközök értékcsökkenését nem lehet elszámolni.
Andacs Botond