Az európai letartóztatási parancs lényege az, hogy az egyes tagállamoknak ne kelljen minden alkalommal kiadatási parancsot kérniük, amikor egy bűnöző átlépi az államok közti határt. A megállapodás nyomán a foglyokat 60-90 napon belül ki lehetne szolgáltatni a kőrözést kiadó országnak. Egyes szakértők szerint azonban ez az időtartam túl rövid ahhoz, hogy egy bíró megállapíthassa a kiadatás jogosságát.
A megállapodás érvénybe léptetéséhez szükséges jogszabály-módosítást egyelőre mindössze három tagállam - Dánia, Portugália és Spanyolország - parlamentje fogadta el. Hétfőn az Európai Parlament ülésén Antonio Vitorino, az EB bel- és igazságügyi biztosa reményét fejezte ki, hogy az uniós tagállamok év végére készen fognak állni az új szabályok bevezetésére.
A csatlakozni vágyó országok közül négyben az alkotmányt is módosítani kell a letartóztatási parancs bevezetéséhez, míg Magyarországon például a politikai foglyok státusza miatt szükséges az alkotmányt átalakítani. A társuló országokban ugyan csak május elsejétől kerülne bevezetésre a törvény, de a bevezetéskor már készen kell állniuk a befogadásra, az Európai Unió joganyagának átültetése miatt, így emiatt is csúszhat a start időpontja.
További problémát okozhat a gyakorlatba való átültetés, egy portugál bíró ugyanis csak nehézkesen érti meg a német jog működését, így az esetleges kiadatás jogosságát is. Mások éppen a gyanúsítottak jogainak csorbulásától félnek, megemlítve, hogy épp emiatt lehet, hogy a tagállamok többsége elutasítja majd a rendszer bevezetését. Az Unió egyébként tárgyalásokat kezdett Izlanddal és Norvégiával az elfogatási mechanizmus ottani adoptálásáról - írta az EUObserver.
