Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 2004-es bővítés utat nyit az első bevándorlási hullámnak Kelet-Európa felől nyugatra, a következő turnus várhatóan 2007-ben, tovább fokozza majd a migrációt - véli Tobias Just, a Deutsche Bank gazdasági szakértője, a tanulmány egyik szerzője, aki úgy véli, hogy a következő évtizedben évente mintegy 200 ezer ember hagyja el kelet-közép-európai otthonát azért, hogy nyugaton vállaljon munkát. A következő években a migráció évi 100 ezer személyre csökken, ám mindezzel együtt a kelet-közép-európai országok 2050-ig évente átlagosan 75.500 személyt veszítenek el a nyugati munkaerőpiac vonzóereje miatt.
Ha csupán gazdasági szempontból értékeljük a helyzetet, akkor is 30 százalékos különbség az otthoni és a célországbeli jövedelem között igen erős indokot jelent a migrációra. A kelet-közép-európai országokban a bérek 70 százalék (Litvánia) és 15 százalék (Szlovénia) közötti skálán mozognak, azaz ennyivel kisebb arányúak a nyugat-európai béreknél. A három legjelentősebb gazdaság -Lengyelország, Magyarország és Csehország - esetében a bérek ugyan igen gyors ütemben növekednek, ám az uniós szintnek még így is csupán mintegy 50 százalékát érik el. Lengyelország igen magas - 20 százalékos - munkanélküliségi rátája szintén ösztönzi a munkaerő-migrációt.
Míg a munkaerő-áramlásra az uniós szabályok miatt csupán fokozatosan nyílik majd lehetőség, semmi nem állhat majd azoknak a fiataloknak az útjába, akik a tartalmasabb oktatás reményében távoznak nyugatra. Ez a tanulmányi támogatásokért, ösztöndíjakért folyó versengést fokozza majd, már attól a pillanattól kezdve, hogy az újak 2004-ben csatlakoznak az EU-hoz.
A szakemberek szerint a származási országban tapasztalt jelentősebb társadalmi és gazdasági fejlődés visszaszippantja majd az elvándoroltakat. Ezt mutatta Spanyolország példája.
