Az Európai Központi Bank jelentése szerint az Európai Unióban a lakásárak az eltelt két évtizedben évente 0-3 százalékkal mentek feljebb, ám egyes esetekben 10 százalékot is meghaladta ez a növekmény. A lakásárrobbanás gyakoribb volt, mint az árzuhanás, főként az északi országokban, Nagy-Britanniában, Hollandiában, illetve az elmúlt három évet tekintve Írországban és Spanyolországban, de jelentős emelkedés következett be Görögországban és Olaszországban is.
A bérlakásállomány szintén meghatározó szerepet játszik az EU lakóingatlan-piacán, ám aránya folyamatosan visszaesett az utóbbi évtizedekben, s most csupán hat százalék. A csökkenést részben az magyarázza, hogy az ingatlan adója kisebb mint a pénzvagyoné, egyes országokban az új lakásoknál kisebb, mint a használtaknál. Ennek köszönhetően a háztartások viszonylag gyorsan áttértek a saját tulajdonra, ráadásul az elmúlt 4-8 évben folytonosan mérséklődtek a hitelkamatok, így jobban megérte eladósodni és venni, mint továbbra is fizetni a magas bérleti díjakat.
Az általános eladósodottság, beleértve a jelzálogkölcsönöket is, jelentősen megnőtt az elmúlt tíz évben, ugyanis emelkedett a lakás célú befektetések aránya, magasabbak lettek a jövedelmi várakozások, mérséklődtek a hitelkamatok, illetve az adórendszer előnyben részesítette a jelzálogot az egyéb kölcsönökkel szemben.
