Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Évente 12 példaképet választ - immár negyedik éve - a Pannon Példakép Alapítvány kuratóriuma, a Példakép díjakat és a velük járó egy-egy millió forintot az ország minden részéből érkezett jelölések alapján mérlegelt "hétköznapi" kiválóságok kapják. Az alapítvány célja, hogy a nyilvánosság erejével és anyagilag is támogassa azokat, akik önzetlenül és önfeláldozóan tesznek másokért, kisebb közösségekért, abban bízva, hogy az általuk pártfogoltak örömtelibb és értékesebb életet élhetnek.
Kutatások szerint - korosztálytól függetlenül - mindannyiunknak szükségünk van szerepmodellekre. Közülük a hétköznapi hősökkel könnyebb azonosulni, hiszen tetteiket közelebbről is meg lehet ismerni, ezért fogékonyabb lehet az ember az értékelésükre, tetteik továbbgondolására, esetleg követésükre, hiszen nem sokban különböznek az átlagtól, ám van bátorságuk és erejük nemcsak magukra gondolni, hanem mások gondját is magukénak érezni és azért naponta áldozatot is hozni. Nem célunk, hogy hírességeket faragjunk belőlük, de az igen, hogy példájuk a közvetlen környezetükben élőkön kívül másoknak is biztatást adjon - értékelte köszöntőjében Majorosi Emese, a Pannon sajtó- és információs igazgatója.
Az új Pannon példaképek is viszonylag szűk körben ismert hősök, akik igaz ügyért harcolnak, mindemellett nem áldozatként élik meg a mindennapi segítő munkát. Magyarország új példaképei: Bakos-Tóth Márta klinikai pszichológus, Bibó István és Szontagh Pál iskolaigazgatók.
Szontagh Pál (a képen balra) 29 éves volt, amikor a Vajda Péter ének-zene és testnevelés tagozatos általános iskola igazgatójává választották 2005-ben. A józsefvárosi iskola falain belül integrált nevelés folyik: a 450 tanuló közül 139 halmozottan hátrányos helyzetű. Szontagh áldozatos munkájának egyik eredménye, hogy az intézmény 2008-tól Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskola néven működik tovább. Arra törekszünk, hogy mindenki kicsit meghaladja azt, amit otthonról hozott, ami persze mást jelent a katonai attasé s mást a lámpagyári munkás gyerekének. Az integrált nevelést ma nagyon nehéz dolog egy szülőnek "eladni", mert az iskolakép manapság a XVIII. század második feléhez tart: legyen fegyelem, mindenki tanuljon meg mindent, kivéve az ő gyereke. Nehéz a szülőnek elmagyarázni, hogy a gyermekének jó, ha ide sok roma és sajátos nevelést igénylő gyerek jár. Erről csak az győzheti meg őket, ha eljönnek a programjainkra és látják a gyerekeket - magyarázza Szontagh Pál, majd hozzáteszi: törekvésük szerint a náluk működő modellt az iskola falain kívülre is el kell juttatni, ennek érdekében ő és kollégái a multikulturális és kooperatív nevelési módszerekről jelentetnek meg publikációkat. Megjegyezte még, hogy neki 48 példaképe van, hiszen az iskola tanári testülete tevékenységével kivétel nélkül bizonyítja, hogy az egyik legfogékonyabb korban érdemes egymással "megismertetni" a különböző családokból érkezett gyerekeket, hiszen valamennyien - akár életre szólóan - tanulhatnak jót is egymástól.
Bakos-Tóth Márta gyermekpszichológus a bakonyszücsi daganatos betegek rehabilitációs lelki otthonának vezetője. 1989-ben hozta létre azt a terápiás otthont, ahol évente több száz daganatos gyermeket - szüleikkel együtt - táboroztatja egy-egy hétig, díjmentesen. Terápiás módszerét maga dolgozta ki: kezdő gyermekpszichológusként a beteg gyerekek és szüleik lelki életét kezdte figyelni. Egy gyermek súlyos betegsége válságot idéz elő a családokban, tehetetlenséget és tanácstalanságot okoz. A nehéz helyzetben lévőkért végzett munka nem valamiféle hősi póz, hanem megtiszteltetés, hiszen az ember maga tanul belőle a legtöbbet - vallja Bakos-Tóth Márta. Az otthon, illetve ő terjesztené a módszert, ehhez azonban további források kellenek, európai uniós pénzekre és a norvég alapra is pályáznak.
Bibó István a Baár-Madas Református Gimnázium 1990-es újraindítója, jelenleg a Sylvester János Protestáns Gimnázium igazgatója. A Baár-Madas Gimnázium feltámasztásába, újraindításába feleségével együtt kezdett bele: 1988-ban a mozgalmukból alapítványt hoztak létre. Miután megállapodtak az állammal, a visszaadott régi Baár-Madas épületében újrainduló iskolának először fizetés nélküli szervező igazgatója, majd 1990-től főállású igazgatója lett. Az igazgatót a református egyház radikálisabb s egyre radikalizálódó szárnya kezdte ki, mivel ő "liberálisan" képzelte el az iskola vezetését: nem akarta például kötelezővé tenni, hogy csak templomba járó tanárok tanítsanak. Azt vallottam, hogy a gyerekek hitének többet árt egy merev református vagy egy agresszív, képmutató keresztyén, mint egy becsületes ateista - meséli Bibó István. Két év kényszerpihenő után alapította meg a Sylvester János Protestáns Gimnáziumot, a korábbi baár-madasos tanárok egy részével. Diákjaik számára keresztény szellemű nevelést és ennek keretében korszerű képzést és műveltséget kívánnak nyújtani. Elsősorban a bibliai alapokra és a magyar protestantizmus pedagógiai hagyományaira támaszkodnak.
