Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Svédországban, a stockholmi pályaudvaron olyan energiatakarékos technológiát vezetnek be 2010-ben, amely a naponta megforduló, összesen csaknem 250 ezer utas testhőmérsékletét használja fel egy helyi, mintegy 4000 négyzetméteres irodaház fűtésére - írja a businessgreen.com internetes portál. Az "innovációt" felkaroló Jernhusen svéd ingatlanfejlesztő cég még az idén tavasszal hozzáfog a tervezési és várhatóan a kivitelezési munkálatokhoz. Az ötlet egyébként úgy született, hogy a cég irodája mindössze néhány száz méterre van a stockholmi pályaudvartól, és az ablakokból rálátni a naponta ott tartózkodó mintegy negyedmillió emberre, akik rövidebb-hosszabb ideig egy nagyobb légtérben tartózkodnak. Az itt "termelt" emberi hőt az állomás szellőzőrendszerén keresztül gyűjti be a rendszer, az így nyert energiával vizet melegítenének, ami azután az irodaház fűtési rendszerében kering. Ezzel az eljárással - becslések szerint - 15 százalékos energiamegtakarítást lehet elérni, és az elképzelések szerint a technológia olyan helyeken is hasznosítható lesz, ahol sok ember megfordul, például bevásárlóközpontokban, stadionokban, illetve sportcsarnokokban vagy népszerű múzeumokban, koncerttermekben.
Ne járjon automatikusan a "csúcs" bónusz
Újabban arra hívják fel a legnagyobb brit cégek figyelmét, hogy a menedzsment ne csak a pénzügyi teljesítményeket, hanem a cég környezetvédelemi tudatosságát és a munkaerő-biztonság terén elért eredményeket, erőfeszítéseket is vegye figyelembe a vezetői bónuszok összegének megállapításánál - derül ki a Guardian cikkéből. A Local Authority Pension Fund Forum (LAPFF, magyarra fordítva: a helyi nyugdíjalapokat tömörítő fórum) - amely az éves szinten összesen mintegy 85 milliárd fontnyi összeget kezelő alapokat fogja össze - arra kérte a tagszervezeteket, hogy lépjenek fel kifogással a BP és a Shell bónuszfizetési gyakorlata ellen, mivel azok jelenleg nemigen ösztönzik, hogy a munkahelyi vezetők kiemelten kezeljék a dolgozók biztonságos munkavégzésének körülményeit. Az LAPFF kampányt indított azért is, hogy a londoni tőzsde vállalatai változtassanak eddigi gyakorlatukon, mivel jelenleg a top-100 tőzsdei cégben csak hét, az első ezer között pedig mindössze 66 olyan társaság található, amelyik a csúcsvezetők értékelésénél figyelembe veszi, hogy a vezetők mennyire tartják fontosnak a társadalmi felelősségvállalásban való részvételt. A fórum egyébként szóvá tette azt az egyre terjedő gyakorlatot is, hogy a menedzserek akkor is kapnak fizetési bónuszt, ha a vállalat profitja épphogy egy százalékkal az inflációt meghaladó mértékben növekszik. Ez azért aggályos, mert egy csúcsvezető az éves fizetésének kétszeresét-négyszeresét is megkeresheti a bónuszokból, s ez a gyakorlat inkább arra sarkallja őket, hogy eleve minél alacsonyabb profitkilátásokat vegyenek be az üzleti tervbe, illetve a költségcsökkentésre helyezzék a hangsúlyt.
