Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem érte váratlanul a kormányt, illetve a gazdasági kabinetet a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) által eljuttatott ajánláscsomag, amely a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos teendőket foglalja össze, egyelőre javaslatként. A GSZT ugyanis korábban - kormányhatározat alapján - felkérést kapott arra, hogy dolgozzon ki egy ajánlásrendszert, amelyet a tavaly ősszel erre a célra megalakult munkabizottság a közelmúltban a nyilvánosság elé is tárt. Az ajánláscsomagot a kormányon kívül a magyarországi gazdasági, önkormányzati, civil és médiatársaságoknak, intézményeknek, illetve szervezeteknek is szánják: az adott területek - a sajátosságaik figyelembevételével - érvényesítsék a köztudatos magatartást.
Az ajánlások célja, hogy az Európai Unió prioritásaival összhangban elősegítsék a vállalati, illetve a társadalmi felelősségvállalás elveinek és gyakorlatának minél szélesebb körű elterjedését Magyarországon. A munkabizottság tagjai hangsúlyozták, hogy Európában elsőként itthon a - gazdasági és társadalmi élet, a civil társadalom, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, valamint a tudomány képviselőiből álló - GSZT részletes ajánlásokat fogalmazott meg a magyar gazdaság szereplői, a vállalatok, a civil szféra, az állami és önkormányzatok, valamint a média számára.
A GSZT a köztudatos társadalom és gazdaság megteremtése, a felelős üzleti magatartás és verseny elérése érdekében fogalmazta meg, hogy milyen elvek, gyakorlatok, eszközök alkalmazásával tehetnek a "címzettek" a csr elveinek és gyakorlatának elterjesztéséért.
Az ajánlásban - nemzetközi tapasztalatok, módszerek és elvek figyelembevételével - a GSZT csr-munkabizottsága a Braun & Partners tanácsadó cégcsoport segítségével megfogalmazta azokat a területeket, lehetséges cselekvési irányokat, amelyeket a döntéshozók figyelembe vehetnek felelősségvállalási stratégiájuk kialakításához. Az egy-egy "címzettnek" szóló ajánlásokat azonos szerkezet szerint állították össze: az érintettek bevonása, az irányítás, a stratégia, a teljesítménymenedzsment, a közzététel, valamint a hitelesítés szempontjai alá sorolva az egyes ajánlott cselekvéseket.
Az egyenként "megszólított" területek közül a vállalatoknak az érintettekkel való párbeszéd kezdeményezését, felelős lobbitevékenységet, független vezetőségi tagok választását a menedzsmentbe, az üzleti etika intézményesítését, felelős marketingmagatartást, vállalatirányítási menedzsmentrendszerek alkalmazását, a beszállítói kapcsolatok felelős kialakítását, fenntarthatósági jelentés készítését, hitelesítését javasolják.
Mivel az állam fontos szereplője a gazdaságnak, így - munkáltatóként, tulajdonosként, szabályozóként, véleményformálóként - fontos szerepe van abban, hogy a felelősségvállalás gyakorlata miképpen valósul meg a gazdaság egészében. Az állam csr-teendői közé tartozik például, hogy működése során minden érintettel egyeztessen, legyen elszámoltatható és átlátható, biztosítsa a csr-hez kapcsolódó jogi és gazdaságpolitikai hátteret, közbeszerzési eljárásaiban támogassa a felelős vállalatokat, dolgozzon ki ösztönzőket a csr-elvek elterjedése érdekében, indítson kommunikációs kampányt a köztudatossággal, a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos hozzáállás pozitív irányú befolyásolására, alakítson ki minősítő rendszereket a felelős termelés, termékek, szolgáltatások hitelesíthetőségéhez.
A civil szervezetek társadalmi képviselet alapján jelenítenek meg általuk fontosnak tartott értékeket és a gazdaság szereplőiből gyakran kikényszerítik ezen értékek képviseletét és megvalósítását. A nekik szóló javaslat szerint szervezzenek közös akciókat, működjenek együtt, legyen nyilvános és átlátható a gazdaság többi szereplőjével való kapcsolatuk, független szakértőként vegyenek részt a vállalati stratégia kialakításában, terjesszék a nemzetközi szabványokat, elveket, tartsanak képzéseket a média és a vállalatok számára a helyes magatartásról.
A társadalom tudatosabbá tételének fontos csatornája a média: e szféra tehet a legtöbbet azért, hogy a felelősségvállalás eszméi működő, elfogadott és hiteles gyakorlattá váljanak a társadalom egészében. E területen javasolják, hogy a média kezdeményezzen ágazati együttműködést, legyen fóruma a köztudatosság elterjedésének, a jó példák bemutatásának, legyen aktív tagja az érintettek közötti párbeszéd és többoldalú partnerség kialakításának, használja fel saját eszközeit a hitelesség vizsgálatára.
