Az Európai Bizottság a gépjármű adózás bizonyos mértékű egységesítésére törekszik. Kovács László, az Európai Bizottság adóügyekért és vámunióért felelős tagja még 2005. őszén terjesztette be azon javaslatát, mely szerint a regisztrációs adót fokozatosan, öt-tíz éves átmeneti időszak alatt meg kellene szüntetni, pontosabban be kellene építeni az éves üzembetartási adóba. A javaslat célja, hogy egységes legyen a gépjárműadó alapja, de nem érintené az adó mértékét, amelynek meghatározása továbbra is a tagállamok hatáskörében maradna. A regisztrációs adó megszüntetése kiküszöbölné a kettős adóztatás lehetőségét is, ami jelenleg meglehetősen általános gyakorlat.
A javaslat további fontos eleme, hogy az adó mértékének meghatározásánál előirányozza a gépkocsi széndioxid-kibocsátásának figyelembe vételét is. A javaslatot az Európai Bizottság elfogadta. A hatályba lépéshez azonban szükség van a Pénzügyminiszteri Tanács egyhangú egyetértésére is, amit viszont nem lesz könnyű elérni. Jelenleg ugyanis a gépkocsik regisztrációs adójának szempontjából az Európai Unió meglehetősen vegyes képest mutat: a 27 tagországból 9-ben nincs ilyen típusú adó, a többi 18-ban pedig igen nagy a szórás. Például egy felsőközép-kategóriás limuzin esetében egyes országokban csupán pár száz euró az adó összege, míg Dániában ugyanez elérheti a 16 ezer eurót; ami másutt egy alsó középkategóriás autó teljes ára.
Megvenni biztosan olcsóbb lesz
Kovács szerint a jelenlegi gyakorlattal az a probléma, hogy a gyártók - hogy ne rontsák saját piaci pozícióikat - az adott ország regisztrációs adójának mértékéhez kénytelenek igazítani az átadási (ex works) árakat. Ez azt jelenti, hogy ahol magasabb a regisztrációs adó, ott alacsonyabb az átadási ár, így viszont a gyártó is kevesebbet profitál. A biztos szerint ez ellentmond az egységes belső piac logikájának, tehát célszerű ennek a gyakorlatnak a megszüntetése. Az egy összegben befizetendő regisztrációs adó eltörlése Kovács szerint mindenképpen bruttó vételárcsökkenést okozna, igaz a csökkenés mértéke nem feltétlenül egyezne meg a korábbi regisztrációs adó összegével, ugyanis a gyárak vélhetően megemelnék a nagykereskedelmi árakat. Ugyanakkor könnyebbség lenne a vásárlóknak, hogy a regisztrációs adót az üzembentartási adóval együtt tulajdonképpen részletekben fizetnék meg. (A részletfizetés igazából ma sem ritka, hiszen az újautópiacon jelentős a hitelre vett gépkocsik aránya, ahol az adókat is tartalmazó bruttó vételár kisebb-nagyobb hányadát havi részletekben fizetik ki a vevők, természetesen kamatostul. A szerk.)
Győző Gábor, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének elnöke egyetért Kováccsal, azaz ő is az árak csökkenésére számítana, ha bekövetkezne a váltás. Az elnök szerint mindenképpen felpörögnének az értékesítések, azonban abban is biztos, hogy a gyártók azonnal árat emelnének. "Az elmúlt évben jóformán önköltségi áron működtek az autószalonok a forgalom visszaesése miatt" - tette hozzá Győző. Az elnök szerint azonban az nem világos, hogy az átmeneti időszakban hogyan lenne megoldható a folyamatosan csökkenő összegű regisztrációs adó befizetése mellett a már életbe lépett üzembentartási adó folyamatos fizetése. Győző Gábor szerint ezért a jelenlegi rendszer jobb; az elnök abban sem biztos, hogy hosszú évek során végül a fogyasztók nem fizetnének-e nagyobb összegű adót, mint az eltörölni kívánt regisztrációs adó esetén.
Tihanyi Tamás, az országban legtöbb autót gyártó és márkát tekintve a legnagyobb számban értékesítő Magyar Suzuki Zrt. kommunikációs igazgatója szerint a regisztrációs adó érezhetően visszafogja a keresletet. Ugyanakkor a szakember úgy látja, hogy a regisztrációs adó eltörlése esetén kialakuló árakat leginkább a kereslet határozná meg; emellett még a gyártó nyereségessége volna jelentős tényező.
Környezetvédelem és kettős adóztatás
Kovács László szerint a jelenlegi gépjármű-adóztatási gyakorlatnak további hátránya, hogy nem érvényesül benne egységesen és kötelező jelleggel a környezetvédelmi szempont. A javaslat szerint a megszűnő regisztrációs adóból és a korábbi üzemben tartási adóból álló egységes adó alapját a bevezetés utáni két évben 25 százalékban a széndioxid-kibocsátás határozná meg, míg ezt követően 50 százalékban függene a kibocsátástól a fizetendő adó nagysága. A biztos szerint ezt a pontot a pénzügyminiszterek valószínűleg elfogadják, hiszen az összhangban van a 2007. tavaszi berlini uniós csúcson meghatározott céllal, miszerint 2020-ig 20 százalékkal kellene mérsékelni a károsanyag-kibocsátást. Kovács bíztató jelnek tekinti, hogy Portugália és Románia már az idén a széndioxid-kibocsátás alapján határozza meg a gépjárművekre kivetett adó mértéket.
Kovács László szerint a pénzügyminiszterek nem fogják ellenezni a javaslatnak a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó pontját. Jelenleg ha egy magyar állampolgár olyan uniós tagállamban dolgozik és vásárol gépkocsit, ahol van regisztrációs adó, akkor azt nemcsak ott kell megfizetnie, hanem ha a gépkocsit később hazahozza, akkor ezen felül a magyarországi regisztrációs adót is be kell fizetnie. A javaslat szerint viszont a vásárlás helyén befizetett regisztrációs adónak az időarányost meghaladó részét a vásárlónak vissza kellene kapnia, Magyarországon pedig csak a fennmaradó időarányos részt kellene befizetnie.
Kovács hangsúlyozta, hogy annak a 6-7 országnak a pénzügyminisztere, amelyben különösen magas a regisztrációs adó mértéke, erősen ellenzi a javaslatnak a szóban forgó közteher megszüntetésére vonatkozó részét, mivel a költségvetés az egy összegben befizetett adó helyett az üzembetartási adóval csak részletekben jutna ugyanahhoz a bevételhez. Így jelenleg arra látszik esély, hogy valamennyi tagállamra nézve kötelező érvénnyel csak a széndioxid-kibocsátás figyelembe vételét és a visszatérítési mechanizmust fogadják el.
