Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár a fogyasztók álma lehet az egymillió forintnál olcsóbb autók megjelenése a piacon, közlekedési szakemberek és környezetvédők rémálomnak tartják ezek elterjedését. A Nissan és a Renault a múlt héten jelentette be, hogy egy 3000 dollárba kerülő autó kifejlesztésén gondolkodik, amellyel versenyre kelhet az indiai Tata 2500 dolláros (kevesebb, mint félmillió forintos), jövőre piacra kerülő modelljével. Ezek a járművek olyanok lehetnek a harmadik világban, mint amilyen a Volkswagen Bogár, a Rover Mini vagy a Citroën Kacsa volt Nyugat-Európában: elérhetővé teszik a motorizációt a középosztályosodás útján járó millióknak.
Mivel járhat ez azonban egy olyan országban, mint India, amelynek lakossága 1,1 milliárd ember és a várakozás szerint 2025-re a mostani 50 millió helyett 583 milliósra duzzad középosztálya. Jelenleg 7-8 autó jut 1000 lakosra az ázsiai országban, míg Nyugat-Európában 300-500 ez a viszonyszám – milyen szén-dioxid-kibocsátással jár, ha az előbbi elkezdi megközelíteni az utóbbit? – teszik fel a szónoki kérdést a környezetvédők. Továbbá hogyan fog közlekedni a szent tehenek, riksák, robogók és kerékpárok össze-vissza kacsázó tömegei között a sok új autó?
Szakértők abban az összehasonlításban foglalják össze a probléma lényegét, hogy míg a fejlett országok már a motorizációval kapcsolatos illúzióikból kiábrándulva, annak hátrányait igyekeznek kezelni, addig például Indiában még ki sem alakult az autózás kultúrája. Az indiai kormány igyekszik ugyan népszerűsíteni a tömegközlekedést, és egyre több gázhajtású taxi és busz közlekedik az utakon, ami az szén-monoxid-szint 80 százalékos csökkentésének lehetőségét ígéri, ám az utca emberének szavait figyelmve nem kétséges, hogy azok az emberek, akik előtt megnyílik a lehetőség, hogy autójuk legyen, élni fognak ezzel.
