Tizenöt évvel ezelőtt a rendszerváltás jelentős változást hozott a szakképzés területén is. Jelentős változást, de nem a helyes irányt jelölték ki a törvényalkotók. Nem is volt lehetőségük a megfelelő utat kijelölni olyan gazdasági körülmények között, amikor hazánk 99 százalékos állami tulajdonú gazdasági szervezetei magánkézbe kerültek. A szocializmusból átugrottunk a kapitalizmusba. A tulajdonviszonyok ilyen változására még sohasem volt példa ennek előtte a történelemben. Az oktatáspolitika szakképzési része ma sem tud megküzdeni azzal a dilemmával, hogy „művelt” dolgozókat neveljen a munkanélküliség részére vagy jól képzett, magabiztos gyakorlati embereket képezzen a gazdálkodó szervezetek igénye szerint. Műveltebb vagy szakképzettebb? Ez a kérdés 15 éve. A kormányzati döntéshozók végre az utóbbi mellett állnak. Nem tehetnek mást, hiszen ilyen emberekre van szüksége a gazdaságnak. Talán most felsejlik a remény és annyi kudarc után a gyakorlat idejének növelése mellett döntenek. Az 1057/2005/V. 5. kormányhatározat, többek között az alábbiakat fogalmazza meg: Át kell alakítani a szakiskolák
9–10. osztályának közismereti oktatását. A közismeret oktatásának a szakiskolai tanulók alapismereteinek hiánypótlását és a szakképzés megalapozásához szükséges ismeretek, készségek fejlesztését kell szolgálnia. Határozottan növelni kell a pályaorientáció és a szakmai alapozás időkeretét, amely a szakmai idegen nyelv, az informatika, valamint hangsúlyozottan a szakmai alapismeretek és alapkészségek fejlesztésére fordítandó. A végrehajtás határideje 2006. szeptember 1.
Annak idején tragédiaként éltük meg a 9–10. osztály bevezetését. Különösen a fiúknál volt jelentős az életkori változás. Mindenki tudja, mennyivel könnyebb egy kamaszkorú, fogékony 14 évest tanulásra fogni, mint egy 16 éves, férfiasodó fiatalembert, aki önmaga megvalósításával, személyiségével van elfoglalva. A legértékesebb, fiatal életük legfogékonyabb szakaszában tétlenségre ítéljük őket. A világ technikai fejlődése – amitől Magyarország jócskán elmarad – évről évre megújul. Az információáradat hovatovább megtanulhatatlan. Örökös tanulásra vagyunk ítélve. A globalizáció többszöri újrakezdés szükségszerűségét sulykolja belénk. A vállalkozói szféra az önállóságot hirdeti azoknak, akik jó szakemberek, gyakorlati tudásuk révén önállóak és önnön sorsukat irányítják. A jól kitanult szakma révén az ügyes szakmunkástanuló nagyon közel kerülhet vágyai megvalósításához. A jó szakmunkást a társadalom ma is nagy becsben tartja. Kevés a szakmunkás, és ez a gazdasági fejlődés akadálya. A BKIK Kézműipari Tagozata határozottan kéri a gazdasági szervezetek társadalmi vezetőit, álljanak ki a kétkezi munka még magasabb társadalmi elismertségének érdekében!
