Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Azért szorul reformra a magyarországi szakképzési rendszer, „hogy azok a fiatalok, akik manapság és a későbbiekben középfokú szakmunkásképzésben vesznek részt, biztosan számíthassanak arra, hogy az iskola elvégzése után állást is kapnak, mert szükség van a tanult szakmájukra” – nyilatkozta Jókai István, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Oktatási Osztályának elnöke korábban megjelent cikkünkben. (Rugalmasabb, hatékonyabb szakképzési rendszert sürget a BKIK – Napi Gazdaság, 2005. július 21., 5. oldal.)
E cél elérése érdekében működik Budapesten, a BKIK vezetésével – a Regionális Operatív Program (ROP) 3.4.1. pályázat keretében – az a mechanizmus, amelynek értelmében a fővárosi kamara felméri a munkaerő-piaci igényeket, majd a képző intézmények ajánlatait.
Az ROP keretében az irányító hatóság a 2005–2007 közötti időszakban összegyűjti az egyes régiók vállalkozásai által fontosnak tartott – várhatóan kiemelt fejlesztés előtt álló – szakmai területek képzési igényeit és az adott régióban tevékenykedő oktató intézmények képzési kínálatát. Ezeknek az igényeknek megfelelően a BKIK kidolgoztatja azokat a felnőttképzési programokat, amelyek a vállalkozások elvárásainak megfelelő ismereteket, jártasságokat biztosítanak a leendő munkavállalók számára.
A konzorcium által készített felmérések – például munkaerő-piaci képzettségi igény, képzési kínálat – alapján a régióban 1500 vállalkozója/munkavállalója számára biztosítja – a VÁTI Kht. által koordinálva – az ROP 3.4.2. program a munkavégzés eredményességének javításához, hatékonyságának növeléséhez szükséges szakmai át- és továbbképzéseket. A kht. által gondozott „nulladik listára” folyamatosan fogadják az oktató cégek pályázatát mind a hét régióból.
Ez év szeptemberében – az országos szintű egyeztetést követően – készül el az a kérdőív, amely alapján a tanulmány elkészítéséhez szükséges alapinformációkhoz jutnak hozzá. Az országos felmérésben egységesen használt kérdőíveket – a kamara által felkért kérdezőbiztosok közvetítésével – a vállalkozások és az oktató cégek töltik ki. A reprezentatív minta kiválasztása véletlenszerű, ugyanis – matematikai modell alapján – számítógép végzi. A BKIK bízik a megkeresettek pozitív közreműködésében. Ennek keretében Budapesten mintegy hatszáz vállalkozót és oktatással foglalkozó háromszáz céget keresnek föl, annak a fő célnak az érdekében, hogy sikerüljön megtalálni a kereslet és a kínálat összhangját.
Az összesítést követően – amit Budapesten szintén a BKIK végez – az eredményeket megküldik az irányító hatóságnak, ahol a megfelelő ajánlások alapján kidolgozzák azt a tanulmányt, amely megoldást hozhat a kialakult helyzetre.
A készülő felmérés kapcsán Várhelyi András, a BKIK oktatási igazgatója elmondta, hogy a fővárosi kamarától ez a feladat és cél nem idegen, ugyanis az elmúlt nyolc évben – kétévente – több felmérést készített a munkaadók igényeiről és tett ajánlásokat az iskolafenntartók számára. Az oktatási igazgató véleménye szerint – a sokéves tapasztalat alapján – az eredményeket az egyes régiókon belül kistérségi szintre is le kell bontani, mivel az egyes kistérségek s az ott tevékenykedő vállalkozások adottságai és lehetőségei nem azonosak. Megítélése szerint az ajánlásokat 30-40 kilométeres körzetre érvényesen tanácsos kidolgozni. Ezenkívül arra is felhívta a figyelmet, hogy hosszú távon állami támogatást csak olyan típusú képzés kapjon, amelyre a munkaerő-piaci kereslet igényt támaszt.
