Közép- és felsővezetők szerezhetnek elméleti, majd a gyakorlati ismereteket e hónap végén azon az összesen háromnapos konferencián, amelyen a tudásmenedzsment lesz a téma. Elsődlegesen az a cél, hogy a tudásra „érzékeny” cégvezetők megismerjék a tudásmenedzsment lényegét, annak összetevőit, így például a stratégiai irányait, az egyes vállalkozások esetében alkalmazható módszereit, eszközeit, illetve annak hasznát, amit egy vállalkozás számára az intellektuális tőke hozhat.
E téma kapcsán kérdeztük meg a tudásmenedzsment-konferencia egyik előadóját, Lengyel Csabát, aki az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Rt. tanácsadó munkatársként kifejtette: néhány a mai napra saját szektorában piacvezetővé vált nagyvállalat már az 1950-es években felismerte azt, hogy a cég számára nagy hasznot hozhat, ha jól gazdálkodik az ott dolgozók tudásával. Az ezt felismerő és alkalmazó nagyvállalatoknál időközben végzett felmérések, kutatások alapján a „jelenséget” a 90-es években tudásmenedzsment elnevezéssel kezdték illetni. Ám sem a korábbi, sem az újabb szakirodalomban jelenleg nincs egybevágó, széleskörűen elfogadott definíciója a tudásmenedzsmentnek. Megközelítést adhat az a többek által hangoztatott megfogalmazás, amely szerint: a tudás megszerzésének, rendszerezésének, megosztásának azon módja, amely biztosítja, hogy az egyének, a szervezet, illetve a környezet kézzel fogható és rejtett tudáselemei elérhetővé, ezáltal felhasználhatóvá váljanak egy adott szervezet egésze számára. Az amerikai Peter Drucker szerint a vezetés lényege a tudás termelővé tétele, amelynek hatékonyságát jól mutatja egy szervezet – legyen az nagy-, közepes- vagy kisvállalat, esetleg építész, jogi vagy könyvelő iroda – piaci értékének növekedése, amely nem pusztán a kézzelfogható vagyoni elemek összessége és így nem is csak a mérleg szerinti profiteredmények összessége. A könyv szerinti értékhez hozzá kell adni az intellektuális tőke értékét is, ami – jó esetben – többszörösen felülmúlhatja a könyv szerinti értéket. Az intellektuális tőke egyre meghatározóbb szerepe kapcsán az amerikai Gartner Group felmérése szerint 2005-re a könyv szerinti értéket meghaladó piaci értékkel rendelkező cégek mintegy fele a gazdálkodásáról szóló éves jelentésben kiemelten és részletesen mutatja be, mekkora intellektuális tőkével rendelkezik a cég.
A tudásmenedzsment – amelynek fontos feladata az intellektuális tőke folyamatos növelése, illetve hatékony felhasználásának biztosítása a szervezeten belül – azon szervezetek esetében fontos, amelyeknél szerteágazó, nagyrészt a szakértők fejében meglévő tudás, információk összehangolása szükséges a szervezet feladatainak megoldásához. Ott van viszonylag hamar kimutatható haszna, ahol problémát okoz a felhalmozott információ visszakeresése. Mindehhez persze a cég vezetőinek fel kell ismerniük a tudásmenedzsment fontosságát, ennek tudatosítása után nemcsak hangoztatniuk kell az elkötelezettségüket, hanem az annak megfelelő gyakorlati lépéseket is meg kell tenniük.
Lengyel Csaba szerint Magyarországon a multinacionális cégek megjelenésével kezdett el teret nyerni a tudásmenedzsment, amit több – főleg országos hatáskörű – vállalat – amilyen például a Mol Rt., a Matáv Rt., de ide sorolható az Audi-gyár is, állami cégek közül pedig a Hírközlési Főfelügyelet – egyre intenzívebben alkalmaz. Ehhez kiváló eszköz, illetve módszer az informatika, amely egy-egy vállalati portálon belül megkönnyíti, gyorsabbá és a legtöbb esetben átláthatóbbá teszi a tudásmenedzsment megvalósításához szükséges kommunikációt. A tudásmenedzsment bevezetéséről döntő cégeknél elég hamar kiderül, hogy a rendelkezésre álló tudást mennyire tudják jól szervezni, aminek az egyik fontos mércéje, hogy a felhasználóhoz a megfelelő időben jusson el a döntéshez, a cselekvéshez szükséges információ.
A tudásmenedzsment bevezetése nem pusztán elhatározás kérdése, sok esetben a vállalkozói gondolkodásban is változtatni kell, különösen azt a részét tekintve, ami a gyors profitszerzésre irányul. A tudásmenedzsment készpénzre váltása, vagyis egy adott cég hasznának a meghatározása igen nehéz. Lengyel Csaba ismeretei szerint a tudásmenedzsment bevezetését követően átlagosan három év alatt megtérül az erre fordított energia, költség. Ehhez persze nem elég a tudásmenedzsment hátterét kialakítani, hanem az abban résztvevőket érdekeltté is kell tenni a közös tudás gyarapítására, a személyes tudás megosztására.
Ezt igyekszik elősegíteni a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) is azzal, hogy a tudásmenedzsment konferencia aktív részeseként minél nagyobb vállalkozói kör számára szeretné elérhetővé, megérthetővé tenni ennek fontosságát, foglalta össze Kiss Zoltán, a BKIK szolgáltatói tagozatának elnöke. Ismeretei szerint Magyarországon nem eléggé elterjedt a tudásmenedzsment, amit nagyvállalatok mellett egyre több közepes méretű cégnél alkalmaznak eredményesen. A háromnapos konferencián nemcsak a tudásmenedzsment elméletével, hanem a magyarországi tapasztalatokkal is megismerkedhetnek a résztvevők. Ugyanakkor ez a rendezvény arra is jó példa, hogy a BKIK szolgáltatói tagozata hányféleképpen segítheti a szervezet tagjait azokkal az információkkal, amelyeket felhasználva minél eredményesebben irányíthatják a vállalkozásukat. A közeljövőben például szakmai előadások lesznek a diákfoglalkoztatás, a lobbizás, az adóreformok, a munka törvénykönyv aktuális változásai, valamint a munkaerő-kölcsönzés kapcsán.
Bubrik Gáspár