A molekuláris diagnosztika furcsa világ, már csak azért is, mivel láthatatlanul kis méretű célpontjai vannak. Egy fertőzés kimutatása például úgy oldható meg, hogy a mintában a kórokozó DNS-anyagának jelenlétét keressük, azaz valami olyat kell megtalálni, kimutatni, ami sem szabad szemmel, sem mikroszkóppal nem látható. Ha a vizsgálat pozitív eredményt adott, akkor tudjuk, hogy ott van a mintában a kórokozó, bár nem látjuk.
Ennek az eljárásnak az alapja egy húsz évvel ezelőtti felfedezés, amit polimeráz láncreakciónak (PCR) nevezünk. Kary Mullisnak hő hatására sikerült a kettős DNS-láncot kettébontania, majd enzimekkel a különálló szálak mellé új párt szintetizálnia - ezt a lépést ismétli az eljárás néhány tucatszor, ami több milliárd DNS-láncot eredményez. Az eredeti ötletet két évtized alatt tökéletesítették, és a mesterségesen előállított DNS-ek felismerésének számos módját találták fel. Ezeknek általában az a lényege, hogy egy kórokozó DNS-éhez csatlakozó szintetikus DNS-szakaszt adnak a reakcióhoz, amelynek végén fényt kibocsátó molekula van. Ha tehát a reakció végén fényjelenséget érzékelünk, az azt jelenti, hogy a mintában jelen van a kórokozó. Ezzel a technológiával genetikai betegségeket, fehérjék működését, tenyészthetetlen vírusokat tudunk vizsgálni megbízható módon, megismételhetően, nagy számú mintán.
A GenoID Kft. munkatársai napi sok száz ilyen vizsgálatot végeznek, amelyeket a vállalkozás kutatói kísérleteztek-fejlesztettek ki. A fejlesztési munka nemcsak a molekuláris méretek miatt, de a PCR-módszer újdonsága miatt is a mai napig az ismeretlen felfedezését jelenti, olyan, mint amilyen ötszáz évvel ezelőtt volt hajóra szállni és elindulni napnyugatnak.
A GenoID kutatói tevékenységük kezdetén a drága nyugat-európai tesztek helyett készítettek saját megoldásokat, majd eredetileg nem PCR-technológiához készült mintakezelő robotot alakítottak át igényeik szerint. Két év munkája lehetővé tette, hogy napi sok száz mintán végezzen a cég költséghatékonyan molekuláris diagnosztikát. Néhány vizsgálatot jelenleg Európában kizárólag a GenoID laboratóriumában végeznek, a minták pedig a kontinens jó néhány nagyvárosából érkeznek naponta gyorspostával, és a leletek 48 órán belül hozzáférhetők az interneten.
A tesztek közül kétségtelenül a legfontosabb a méhnyakrákot okozó humán papillómavírus (HPV) kimutatása. Ezzel a vizsgálattal lett a GenoID Európa-szerte ismert mind tudományos, mind üzleti tekintetben. A HPV-teszt 2006-ban elnyerte a Frost and Sullivan nemzetközi piackutató cég innovációs termékdíját, számos konferencián és szaklapban szerepelt közleményekkel és gazdaságilag is sikeresnek mondható.
Ez a molekuláris teszt valószínűleg a legbonyolultabb, amit valaha kifejlesztettek, közel ötven különböző szintetikus DNS-szakasz vesz részt a reakcióban. Erre azért van szükség, mert a HPV-nek húsz altípusát kell egyszerre kimutatnia a vizsgálatnak, viszont sok tucat altípust nem szabad kimutatnia.
A GenoID a szintetikus DNS-t egy amerikai és két nyugat-európai céggel gyártatja, majd ellenőrzi minden elem minőségét és diagnosztikai termékké állítja össze. A műanyag fiolában a DNS-ek mellett mindössze néhány mikroliter folyadék van, amely egyben a reakció puffere, és talán még titkosabb összetételű, mint a DNS-szakaszok. A folyadék átlátszó, a sok év fejlesztésének eredménye "láthatatlan", hiszen a reakció molekuláris szinten, szabad szemmel nem látható módon történik.
