BELPOLITIKA

Ráharaptak a beruházók a kedvezményre

A Napi Gazdaság értesülései szerint nem lesznek kiemelt ágazatok a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) második ciklusában, így nem kap külön szerepet például a biotechnológia vagy az információs-kommunikációs technológia. A lap úgy tudja, hét helyett egyetlen terület, a kutatás-fejlesztés kerülhet a fókuszba, bár Gyurcsány Ferenc kormányfő még a múlt héten is arról tájékoztatott, hogy az NFT-n belüli prioritások kijelölése a jövőben történik. Az idei évet a gazdasági tárca kedvezően értékeli, a GKM illetékese szerint akár a 4 milliárd eurót is elérheti a tőkebeáramlás mértéke. Ahhoz, hogy ez az ütem jövőre is fennmaradjon, az adótörvények változása látszólag nem sokat tesz hozzá, leginkább a 100 millió euró alatt beruházóknak nyújtott adminisztrációs könnyítést érdemes kiemelni. A GKM szerint viszont már négy-öt új beruházó ráharapott arra a lehetőségre, hogy a kormány egyedileg foglalkozik a 10 millió eurós feldolgozóipari befektetést tervező külföldi jelentkezőkkel. Korábban 50 millió euró volt a limit. A csökkentést azzal indokolja a tárca, hogy a nagyok után a közepes méretű cégek alkotják a befektetők második hullámát, és ezek megtelepedését kedvezőbb adótörvényekkel is próbálják ösztönözni. (NG 1., 3. old.)

Ismét testületek ellenőrzik a tb-kasszát

Ma adja át a megbízóleveleket Szili Katalin házelnök az Egészségügyi, illetve a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület tagjainak - írja a Napi Gazdaság. A két grémium ellenőrzi majd a tb-alapok befizetéseinek hatékony felhasználását, operatív feladatokat viszont nem látnak el, napi ügyekben nem dönthetnek. Az egészségügyi testület 9 és a nyugdíjbiztosítási testület 11 tagját az OÉT munkaadói és munkavállalói oldala, a kormány és az Idősügyi Tanács delegálja. Helyet kapott bennük többek között Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke, Bárdosi Judit, a belügyi szakszervezet főtitkára, Károlyi Miklós, a VOSZ főtitkára és Adler Judit, a GKI kutatásvezetője is. (NG 1., 2. old.)

Milliók pártkarkötőkre

Népszerű kampányeszközzé vált a szilikon karkötő, a pártok több ezret gyártattak le és osztottak szét a termékből az utóbbi időszakban - írja a Magyar Hírlap. Először az Európai Kulturális Főváros címre aspiráló Budapest állt elő a narancssárga-fehér karkötőkkel, majd az SZDSZ kezdte osztogatni a kék színű, Én felirattal ellátott pántokat. Az október közepi liberális héten több tízezer talált gazdára, azóta csak az Új Generáció rendezvényein lehet hozzájutni. Az MSZP a sportarénában tartott identitáserősítő rendezvényén dobott szét több mint tízezret az Igazságosság, Bátorság, Biztonság feliratú karkötőkből, a két héttel később, a Millenáris Parkban megtartott FiB-gyűlésen pedig további ezret adtak a szimpatizánsoknak. A napilap úgy tudja: a szocialisták először egy olyan céget bíztak meg a karperecek legyártásával, melynek nem igazán sikerült eltalálnia a mélyvörös árnyalatot, így a párt a tízezres tételt ki sem fizette. Nemcsak emiatt sajnálhatja a pórul járt cég kuncsaftja elvesztését, hanem azért is, mert az MSZP máshonnan sokkal nagyobb tételt rendelt. Legalábbis erre enged következtetni, hogy az aktivisták november-decemberben 80-100 ezer darab karpántot osztanak szét. A karkötőbizniszből a Fidesz sem maradt ki: a jobboldali szimpatizánsok narancsszínű Változás 2006 feliratú példányokat viselhetnek. A Hírlap szerint valamennyi párt a Silbrace Kft.-től szerzi be a Távol-Keleten készülő kiegészítőket. Az SZDSZ eddig 50, az MSZP 115, a Fidesz 100 ezer darabot rendelt a cégtől. Mindez összesen 16 millió forintba került. Az MDF az euró 2010-es bevezetését népszerűsítette volna karperecen, ám végül úgy döntött: az ugyancsak a cég portfoliójába tartozó autóillatosítóból rendel százezer darabot. A Silbrace Kft. gyártja egyébként az I love Hungary, nemzeti színű karkötőket is, amelyet országimázs-erősítő és turistacsalogató céllal terjesztenek az idegenforgalmi szempontból frekventált helyeken, ám mint később kiderült: az ellenzéki politikusok is előszeretettel viselik a terméket. (MH 4. old.)

Alig van nem korrupt közbeszerzés

A hazai közbeszerzési eljárások 90 százaléka korrupt vagy szakszerűtlen, és ez az arány inkább szerény, mint túlzó becslés - derül ki a Magyar Nemzet cikkéből, amelyben Várday Györgyöt, a Közbeszerzési Kultúráért Alapítvány elnökét idézik.