BELPOLITIKA

Műtét előtt az egészségügy

Alapvetően új filozófiára építi a kormány az egészségügy pénzellátását - írja a Népszabadság.

Fizetős lesz a felsőoktatás

Még ebben a ciklusban bevezetik a tanulmányok idején fizetendő tandíjat a felsőoktatásban - a Népszava után a Népszabadság is ezt valószínűsíti. A lap úgy tudja, a tandíj bevezetésével párhuzamosan kidolgozzák a támogatások olyan rendszerét, amellyel élve a rászorulók, illetve a kiemelkedő tanulmányi eredményt elérők nem kerülnek az eddiginél nehezebb helyzetbe. Megteremtik az átjárást a költségtérítéses képzés és az állami finanszírozású tanulmányok között: lehetővé teszik a jól teljesítő költségtérítésesnek, hogy "csak" tandíjas legyen. A Magyar Hírlap információi szerint a kormánypártok megállapodtak abban, hogy az egyes szakképzések elkezdéséhez szükséges alapvizsgát eltörlik. A lapnak nyilatkozó egyetemvezetők azt mondták: a tandíjfizetéssel nem jár majd plusz, extraszolgáltatás a hallgatóknak. Mivel tandíjat majd a 2007 szeptemberében beiratkozó hallgatóknak kell először fizetniük, vélhetően megnövekszik az érdeklődés a februárban induló keresztféléves képzések iránt, az intézmények azonban nem tervezik emelni a férőhelyek számát e képzéseken. A Népszava arról ír, hogy Hiller István oktatási miniszter ma számol be a köz- és felsőoktatási reformról, majd benyújtják az erről szóló törvényjavaslatokat. A tervezet része többek között a kistérségi közoktatás ösztönzése, a tanítási folyamat ellenőrzése, az alapképzés módosítása, a pedagógusok óraszámának emelése, a felsőoktatási tandíj és a képzés arányainak megváltoztatása. (Nszab. 2. old., MH 5. old., NSZ 8. old.)

Bérstop lesz a költségvetési szerveknél?

A kormány tervei szerint a januártól fix bérköltségből gazdálkodnának a költségvetési szervek, így a dolgozók csak akkor számíthatnának fizetésemelésre, ha valahol máshol csökkentik a bért, vagy leépítenek és "szétdobják" az így felszabadult pénzt. (A leépítés egyébként egy pénteken benyújtott javaslatcsomag révén könnyebbé és gyorsabbá is válik majd a szférában.) Azt egyelőre nem tudni, pontosan kire is vonatkozik majd a bértömeg-gazdálkodás, csak az állami szervekre-e, vagy mindenkire, aki a közszférában dolgozik. A Magyar Hírlap a PM-től azt az információt kapta, hogy a szigorítás a költségvetési soron szereplő intézményekre, azaz a minisztériumokra, illetve az irányításuk alatt álló intézményekre vonatkozna, és áldozattá válna az APEH, az Országos Levéltár, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Állami Számvevőszék, az ügyészség és a rendőrség is. A 2007-re tervezett összes bértömeg egyébként jóval alacsonyabb lesz az ideinél, hiszen év végéig jelentős karcsúsítás várható az állami alkalmazottak körében, és a jövő évi személyi juttatások összegét már így határozzák meg. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke úgy számol, hogy a bérstop 7-8 százalékos reálbércsökkenést hozna, amilyen szintű csökkenésre csak a Bokros-csomag időszakában volt példa. Az érdekképviseleti vezető szerint a SZEF-be tartozó szakszervezeteknek most sürgősen dönteniük kell arról, hogyan kívánják megjeleníteni érdekeiket, beleértve az esetleges demonstráció lehetőségét is. A költségvetési szigor értelmében egyébként a minisztériumoknál kiadási stopot is elrendelnének: egy felső korlátot építenének be, amelyet nem léphetnek át a tárcák. Emiatt jövőre 112 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhatnak majd, a büdzsé bázisa ugyanis az idei zárolásokkal csökkentett előirányzat lesz. (A kormány a közelmúltban jelentette be, hogy 70 milliárdot zárol a fel nem használt költségvetési tartalékból, amihez hozzájön még az a 42 milliárd forint, amelyeket a minisztériumoktól vonnak el.) (MH, 11. old., Nszab., 14. old.)

Mindenki gyengül, csak a Fidesz nem

A bejelentett megszorító intézkedések megtették a hatásukat, június közepére 6 százalékponttal esett vissza az MSZP népszerűsége. A Szonda Ipsos felmérése szerint a szocialisták a biztos pártválasztók körében a májusi 48 százalék helyett júniusban csak 42 százalékot mondhattak magukénak, míg a Fidesz ugyanezen viszonylatban 39 százalékról 46 százalékra növelte támogatottságát. Az SZDSZ népszerűsége ebben a körben 5 százalékról 3 százalékra csökkent, és az MDF-é is 5 százalékról 4 százalékra apadt, azaz olyasmi történt, ami 1996 óta nem: a fórum megelőzte a liberálisokat. A szocialisták szimpátiavesztése nem vált egyértelműen az ellenzék javára: a bizonytalanok aránya az összes megkérdezett körében 28-ról 32 százalékra nőtt, és ebben a körben a két nagy párt között sem olyan tetemes a különbség; az MSZP 28, a Fidesz 30 százalékot tudhat maga mögött, míg az SZDSZ 2, az MDF pedig 3 százalékot. Csökkent a szocialista szimpatizánsok aktivitási szintje: 78 százalékról 73 százalékra, és a májusi 92 százalék helyett most már csak 58 százalékuk látná esélyét egy választási győzelemnek. Hasonló a helyzet a liberálisoknál is: májusban még kétharmaduk gondolta úgy, hogy jó irányba megy az ország, jelenleg ez a ráta 48 százalék, és a negatív véleményt megfogalmazók tábora is egyötödről egyharmadra bővült. A megszorítások tekintetében a nyugdíjasok látszanak a legtoleránsabbnak: ebben a körben az MSZP és a Fidesz támogatottsága nagyjából megegyezik a korábban mérttel, míg az értelmiség átbillent az ellenzék oldalára: a májusi 32:26-os MSZP-előnnyel szemben júniusra 31:25-re fordított a Fidesz. (Nszab. 1., 2. old.)