A rendszer lényege, hogy a biztosítási jogviszonytól függetlenül mindenkinek jár a sürgősségi ellátás, a csak a biztosítottaknak járó egészségügyi szolgáltatások rendje azonban alapvetően megváltozik: a költségek nagyobb részét továbbra is a biztosító állja, de minden mozzanatnál a betegnek, illetve a vizsgálatra várónak is részt kell vállalnia a költségekből. A rászorulókat - akárcsak a gyógyszerek esetében a közgyógyellátottakat - tehermentesítik. Napokon belül megkezdődik a kórházak és a szakellátóhelyek karcsúsítása: csak azok kapnak közfinanszírozást, ahol elegendő orvos dolgozik. Korábban valamennyi gyógyító szakma meghatározta, a kórházi ágyak arányában hány orvosra van szükség. Az egészségbiztosító júliustól ennek betartását ellenőrzi. A súlyos szakemberhiánnyal küzdő részlegekkel szerződést bont az OEP, az ellátóhelyek bezárására ugyanis csak az ÁNTSZ jogosult. Szakértők szerint az új helyzet teljesen átszabhatja az ellátóhelyek rendszerét: felmérések ugyanis azt mutatják, mindössze a kórházak harmadánál van minden rendben. Az új intézkedéstől havi 250 millió forintos megtakarítást vár a kabinet. Az emberek 69 százaléka szerint nem lehet tovább halogatni az egészségügy reformját - derül ki a Marketing Centrum felméréséből. Majdnem ugyanakkora (68 százalék) azok tábora, akik szerint sok orvos csak a hálapénzrendszer fennmaradása érdekében ellenzi a reformokat. Azok közül, akik szerint még e ciklusban megindul az ágazat átszabása, 36 százalék számít javulásra, és 32 százalék az ellátás színvonalának romlására. A megkérdezettek 45 százaléka szerint javul az ellátás színvonala a több-biztosítós rendszer bevezetésével, és 33 százalék fogalmaz meg ezzel ellentétes véleményt. A vizitdíj bevezetését és a gyógyszerár-támogatás csökkentését ugyanakkor a megkérdezetek fele akkor is elutasítja, ha azok egy előremutató reform keretében valósulnak meg.(Nszab, 1., 2. old.)
Napi Online Gazdaság