BELPOLITIKA

Jönnek a menekültek

A csatlakozás után jelentősen megnőhet hazánkban a menedékkérők száma, a dublini egyezmény szerint ugyanis ott kell lefolytatni a menekültügyi eljárást, ahol a kérelmező belép a közösség területére. Végh Zsuzsanna, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának főigazgatója elmondta: a parlamenthez benyújtott törvénytervezet szerint a menedékjogot kérelmező személyes adatai mellett ujjlenyomatát is rögzítik majd, s ezeket továbbítják az uniós adatbázisba. Jelenleg 500-600 menekült él hazánkban. (Nszab. 1., 5. old.)

A GKM az örök vesztes

Hamarosan megjelenik az újabb 13,7 milliárd forintos zárolásról szóló kormányhatározat. A PM közölte: a rendőrség és az egészségpénztár kivételével hasonló arányban terheli meg az intézkedés az egyes tárcákat, mint az év eleji 185 milliárd forintos megtakarítás. Az újabb megszorítás a legnagyobb mértékben a GKM-et terheli, ahonnan 3,6 milliárd forintot vonnak el. A zárolásokat tételesen ismerteti a Népszabadság és a Magyar Hírlap táblázata is. A Népszava úgy tudja, a tárcák többsége a folyó beruházások halasztott fizetésével tett eleget a 185 milliárd forintos csomag kívánalmainak, miközben az EU-ban használatos könyvelési módszertan nem ismeri ezt a konstrukciót. (Nszab. 4. old., MH 11. old., NSZ 5. old.)

Hibásak a honvédség norvég katonai rádiói

A honvédelmi tárca nem vette át a norvég Kongsberg cégtől a megrendelt harcászati katonai rádiók első szállítmányát, mert a 200 készülék nem felel meg a szerződésben foglaltaknak, a többi közt nem alkalmas szöveges üzenetek továbbítására. Noha ezekre a hiányosságokra már a Norvégiában elvégzett kontroll során fény derült, a Kongsberg határidőre, március 26-ra leszállította a 9 ezres rendelésállomány első tételét. A kézi mellett háton hordható és autóba szerelhető modellek is érkeztek, ezek azonban egyelőre nem kapták meg a rejtjelfelügyelettől a szükséges engedélyt. A szaktárca elismerte, akár kötbért is kiszabhatnának, ettől azonban fontosabb, hogy a hadsereg megfelelő rádiókhoz jusson. (Nszab, 1. old.)

Személyivel az EU-ba

Az új tagállamokban használt valamennyi személyazonosító okmány használható az útlevél helyett a közösség országaiban, miután a parlament hétfőn elfogadta az erről szóló jogszabály-módosítást. Május 1-jétől az Európai Gazdasági Térségen (EGT) belül a határok átlépéséhez mind a négyféle érvényben lévő személyi igazolvány használható. Változatlanul ki kell állítani útlevelet a 14 éven aluli gyermekek részére. Turistaként fél éven belül 90 napot tölthetnek magyar állampolgárok külföldön. Az Európai Bizottság illetékesei ugyanakkor figyelmeztetnek arra, hogy "bizonyos fokú kavarodás" alighanem elkerülhetetlen közvetlenül a csatlakozás után, ugyanis nem mindenütt ismerik fel a nálunk használatos okmányokat. Azt javasolják, hogy az új tagországok polgárai lehetőleg vigyék magukkal útlevelüket is, ha az EU-n belül utaznak. Tegnap megállapodást írt alá Pozsonyban Salgó László országos rendőr-főkapitány szlovák kollégájával, Anton Kulichhal az egyszerűsített határátlépésről. A magyar-szlovák határon megszűnik a vámellenőrzés és csak egyszer ellenőrzik az utazók okmányait a határrendészek. A Magyar Hírlap cikkéből kiderül, hogy a rendőrök aggódnak amiatt, hogy személyivel azok a bűnözők is elhagyhatják az országot, akiknek bevonták az útlevelét. A bíróságok ennek elkerülésére vélhetően gyakrabban élnek majd lakhelyelhagyási tilalommal a jövőben. Idén ezer útlevelet vontak be, 2000 óta pedig több mint 25 ezret. (Nszab. 20. old., MH 1., 3. old., NSZ 4. old.)