A lap úgy tudja, Gyurcsány Ferenc a balatonőszödi tárgyalásokon ízekre szedte a kisebbik kormánypárt több-biztosítós egészségügyi modelljét, és visszaadta azt átdolgozásra. Mindennek ellenére pillanatnyilag úgy néz ki, az SZDSZ megkaphatja a tárcát, feltéve, ha nem vezeti be rögtön az általa olyannyira szorgalmazott több-biztosítós modellt. Az oktatási tárcát ugyanakkor oda kellene adnia a szocialistáknak, azt ugyanis a kulturális tárcával összevonva Hiller István pártelnök vezetné.
Fodor Gábor liberális ügyvivő a Népszavának azt nyilatkozta: ha 12 tárcával számolnak, akkor háromra tart igényt az SZDSZ. A posztok elosztásánál és a kormányprogram megalkotásánál egyébként az SZDSZ fontosabbnak tartja a költségvetés rendbetételét még az őszi önkormányzati választások előtt. A kiadások megkurtítását mindkét koalíciós párt a köztársaság "csúcsszervénél", az Országgyűlésnél kezdené.
A vezényszavak már ismertek: csak egy fizetős bizottsági tagság, a szavazást elbliccelő honatyák javadalmazásának csökkentése, a képviselői juttatásokról szigorúbb elszámolás, kevesebb minisztérium. Mindemellett a túlságosan széttagolt önkormányzati rendszer helyett elmozdulás a régiókra és a kistérségekre alapozó struktúra felé. Az önkormányzati testületek létszámát mintegy negyedével csökkentenék, a fogyasztás nagyságához igazított gázár-támogatási rendszert pedig felváltaná egy szociális alapú tarifa. Mindezek ellenére az új ciklusban a törvényhozás munkája nem kerül majd kevesebbe, mint 2002-2006 között. Ennek legfőbb oka, hogy a korábbi négy helyett minden valószínűség szerint öt frakció kezdi meg munkáját a T. Házban.
A Népszava értesülései szerint hétfőn egyeztetnek a koalíciós pártok az egészségügyi reformról. A két párt közötti egyeztetések záróakkordja a május 26-27-re tervezett frakcióülés, és a hónap végére várhatóan végleges formába öntik a kormányprogramot, majd elfogadják azt. (Az SZDSZ országos tanácsa egyébként május 28-ra hívta össze a párt országos küldöttgyűlését, amely felhatalmazást adhat a koalíciókötésre az MSZP-vel.) A napilap úgy tudja, a kormányfő valamennyi miniszterével aláírat majd egy nyilatkozatot, miszerint nem hagyják el posztjukat akkor sem, ha politikailag kényes lépéseket tesz a kabinet.
A Népszava számításai szerint idén 400 milliárd forint körüli kiigazításra kényszerül a kormány az előirányzott hiánycél teljesítése érdekében. Az Ecostat korábban 250-300 milliárd, a GKI és a Kopint-Datorg pedig 400-500 milliárd forintra becsülte a szükséges korrekciók mértékét. A tb-alapok mintegy 160 milliárd, az önkormányzatok 30-50 milliárd, a költségvetési intézmények 120 milliárd forinttal költhetnek többet idén a költségvetésben tervezettnél, a Gripen vadászgépek beszerzésének elszámolása pedig további 30-40 milliárd forinttal növelheti az államháztartási deficitet.
A kiigazítások szükségességét emelte ki az Élet és Irodalomnak adott interjújában Békesi László is. A volt pénzügyminiszter elképzelhetőnek tartja az áfa 15 százalékos kulcsának 20 százalékra emelését, az alkohol- és dohánytermékek adójának növelését, az ökoadók szigorítását, az eva és az ekho megszüntetését, a közigazgatás karcsúsítását, az iskolák önálló gazdálkodásra szorítását és a munkavállalói járulékok emelését.
(Nszab. máj. 6., 3. old., máj. 8., 2. old., MH máj. 6., 5. old., máj. 8., 4., 11. old., NSZ máj. 6., 3., 5., 10. old., máj. 8., 3. old., MN máj. 6., 3. old., NG máj. 8., 1., 2. old.)
