Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormány szeptember 30-ig hosszabbította meg a a változó kamatozású jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstop hatályát. Ez nem új, az Orbán-kabinet is időről-időre (általában félévente) nyújtotta meg a 2022-ben bevezetett intézkedés hatályát. Amiben új lehet a mostani helyzet, hogy a Magyar-kormány jelezte: áttekinti a kamatstop helyzetét. A kérdés évek óta ugyanaz: meg lehet-e szüntetni az intézkedést anélkül, hogy tömeges fizetési problémákat okozna? Az MNB legfrissebb pénzügyi stabilitási jelentése alapján a válasz egyre inkább igennek tűnik – legalábbis a jelenlegi, általános formájában.
Hány ügyfél érintett?
A kamatstop bevezetésekor még több mint 330 ezer hitelszerződés tartozott az intézkedés hatálya alá. Ez a szám 2024 végére 286 ezerre csökkent.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Pénzügyi Stabilitási Jelentése szerint 2025 végén pedig 218 ezer szerződésben szereplő adós volt a kamatstopban. Egyetlen év alatt tehát közel 68 ezerrel, mintegy 24 százalékkal esett vissza az érintett szerződések száma.
Hasonló folyamat figyelhető meg az állomány nagyságában is. Míg 2024 végén még 1200 milliárd forintnyi hitel volt kamatstop alatt, addig 2025 végére ez már csak 842 milliárd forintot tett ki, ami közel 30 százalékos csökkenés. A tendencia arra utal, hogy a probléma részben természetes módon fut ki: a hitelek lejárnak vagy az adósok előtörlesztik őket.
Valójában 19 ezer adósról szól a vita
A közbeszédben elnagyoltan elhangzó érv, hogy a fenti családok mindegyikét védi a kamatstop, a múltra nézve igaz lehet, hiszen a 2023-as elszállt kamatok idején sokak számára vélhetően komoly gondot okozott volna a törlesztés. Mára azonban az MNB elemzése szerint ennél jóval árnyaltabb a kép.
A jegybank szerint a jelenlegi 218 ezer szerződésből mindössze 19 ezer adós tekinthető sérülékenynek. Ez az érintettek 8,7 százaléka.
Az MNB definíciója szerint sérülékenynek azok az adósok tekinthetők, akiknél a kamatstop megszűnése legalább havi 5000 forintos törlesztőrészlet-emelkedést okozna, miközben a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatójuk (JTM) 40 százalék fölé emelkedne.
Egy évvel korábban még 26 ezer sérülékeny ügyfél szerepelt a statisztikában, vagyis ezen kör létszáma is közel 30 százalékkal csökkent.
A sérülékeny állományhoz kapcsolódó hitelösszeg 164 milliárd forint, ami a teljes magyar jelzáloghitel-állomány mindössze 2,1 százaléka. A jegybank számításai szerint a kamatstopos ügyfelek 56 százalékának JTM-mutatója még a teljes kivezetés után is 20 százalék alatt maradna, további 33 százalékuk pedig a 20–40 százalékos sávban helyezkedne el.
Vagyis az érintettek közel 90 százaléka a kamatstop lezárása után sem számítana magas törlesztési terhelésű adósnak.
Mindez azt jelenti, hogy a kamatstop ma már elsősorban nem a 218 ezer szerződés miatt létezik, hanem egy nagyjából 19 ezres, valóban kockázatos ügyfélkör miatt.
Az érintett ügyfelek döntő része havi 2-3 ezer forintos törlesztőrészlet emelkedést tapasztalna a kivezetés esetén, ami nem az a tétel, amely megborítaná a költségvetést. Még a legmagasabb sávban lévő ügyfeleknél sem haladná meg jellemzően a havi többletteher a 10–13 ezer forintot.
Ráadásul ezek az MNB-számítások 2024-es adatokon alapulnak. Azóta a nettó bérek közel 20 százalékkal emelkedtek, miközben az alapkamat 10 százalékról 6,25 százalékra csökkent. A nominálisan változatlan törlesztőrészlet-emelkedés így ma már jóval kisebb relatív terhet jelent, mint két évvel ezelőtt.
Nem véletlen, hogy maga az MNB is arra a következtetésre jutott: a kamatstop megszűnése összességében nem eredményezné a háztartások kifeszítettségének jelentős növekedését
Potyautasokat is véd a rendszer
A vita egyik kevésbé tárgyalt eleme, hogy a változó kamatozású hitelek jelentős része nem a legkiszolgáltatottabb ügyfelekhez került.
Az elmúlt évtized második felében az MNB, a kormány és a bankszektor egyaránt azt kommunikálta, hogy a történelmi mélypont közelében lévő kamatok mellett érdemes hosszabb időre rögzíteni a törlesztőrészletet. Nem véletlen, hoy a 2017-ben bevezetett Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek esetében nem pályázhattak a termékre a változó kamatozású hitelekkel a bankok.
Ennek ellenére
2017–2018-ban közel 41 ezer változó kamatozású lakáshitel-szerződés született. Az ilyen kölcsönök átlagos hitelösszege ráadásul 20–45 százalékkal magasabb volt a teljes lakáshitelpiac átlagánál. Ez egyértelműen arra utal, hogy a legtöbb sok esetben nem a legrosszabb helyzetű adósok választották ezt a konstrukciót, hanem olyan ügyfelek, akik az alacsonyabb kamatot akarták meglovagolni,
s ennek révén nagyobb hitelösszeghez szerettek volna hozzájutni.
Egy akkoriban átlagos 10 millió forintos, 20 évre felvett kölcsönnél a törlesztőrészlet-különbség jellemzően havi 7–12 ezer forint körül alakult, ám egy nagyobb 15 millió forintos kölcsönnél ez a törlesztőrélszlet-különbözet meghaladhatta a havi 15 ezer forintot is.
Érthetően az, aki magasabb összeget igényelt, annak most jobban fájna a kamatstop kivezetése, de ezek az ügyfelek - hangsúlyozzuk - jelentékeny részben kamatelőnyre spekuláltak, nem hallgattak az óvó figyelmeztetésekre. Az ő megvédésük jelenti most a legkomolyabb tételt a kamatstopban, sokak szerint indokolatlanul.
Ráadásul az MNB jelenlegi becslése szerint a kamatstop megszűnése nagyjából ugyanekkora, 10–13 ezer forintos havi többletterhet okozna az érintettek többségénél, mint ammennyit ők azokkal szemben nyertek a hitelfelvételkor, akik felelősen a hosszabb kamatperiódusú hitelt választották.
A célzott védelem lehet a következő lépés
A számok alapján egyre inkább úgy tűnik, hogy a kérdés nem az, szükség van-e védelemre. Sokkal inkább az, hogy indokolt-e ugyanazzal az eszközzel védeni 19 ezer valóban sérülékeny adóst és közel 200 ezer olyat is, akiknél az MNB szerint nincs érdemi fizetési kockázat, köztük azokat, akik egyértelműen spekuláltak.
A logikus megoldás az lenne, ha a valóban sérülékeny ügyfelek célzott támogatása megmaradna. Ez megoldható lenne úgy, hogy számukra a kamatstop fennmaradna. De szóba jöhetne ezen ügyfélkör esetében banki átstrukturálás, de akár szociális alapú támogatás vagy számukra külön adósvédelmi program kidolgozása is.
A többi érintett esetében pedig ésszerű lehet a kamatstop fokozatos, több lépcsőben végrehajtott kivezetése, ahol előre tervezhető módon emelkedne a kamatstopos kamat mértéke a piaci szintre. Ezt a folyamatot a másik oldalon segítheti, hogy közben várhatóan folyamato lesz a piaci kamatszintek csökkenése - a szakértők szerint szinte bizonyos, hogy júniusban az MNB monetáris tanácsa csökkenti a jelenlegi 6,25 százalékos irányadó kamatot, amit év végéig újabb kamatvágás követhet.
Az MNB számai alapján a vita ma már nem a kamatstop létjogosultságáról szól, hanem arról, hogyan lehet a jelenlegi általános védelem helyett egy célzottabb, igazságosabb és fenntarthatóbb rendszert kialakítani. A Pénzügyminisztérium jó eséllyel ezt vizsgálja majd meg a kamatstop általános meghosszabításának szeptember végén lejáró határidejéig.
