Mind az idei, mind a 2011-es költségvetési hiánycél teljesíthető, ám jövőre nagyban romlik a büdzsé strukturális pozíciója - mondta Simor András, az MNB elnöke a jövő évi költségvetési tervezet apropóján tartott sajtótájékoztatón. (A jegybank nem szokott külön tájékoztatót tartani, ám idén erre azért került sor, mert az MNB nem kapott tájékoztatást a kormánytól és a törvényben biztosított jogaival nem tudott élni.)
Az idei strukturális deficit (azaz a potenciális növekedési ütem mellett jelentkező hiány) 2,5 százalék lesz, ami jó lehetőséget teremtene a hosszú távon fenntartható pálya megalapozásához. A 2011-es tervek 2 százalékos fiskális lazítással számolnak, ám ez az adósságot növeli a nyugdíjpénztári elvonások terhére. A kormány konzervatívan számolt a tervezetben, ezért a jegybank szakértői szerint jövőre 2,5 százalék körül is alakulhat a hiány. Ugyanakkor, a strukturális hiány az átmeneti intézkedések miatt 2011-ben 4,5 százalékra nőhet - fogalmazott Simor.
A kiadási oldal szerkezete kedvezőtlen, továbbra is magas az újraelosztás aránya és hiányoznak a strukturális reformok. Nem elég a hiány lefaragása, annak szerkezetére is kiemelt figyelmet kell fordítani - mondta a jegybank elnöke.
Abban az esetben, ha 2012 után is fennmaradnak a különadók, az MNB elnöke szerint ez segíti a költségvetés egyensúlyának megteremtését, ám tovább rontja a hazai befektetési klímát és csökkenti a növekedési kilátásokat. A kormány a nyugdíjpénztári elvonásokkal szándékozik befoltozni a büdzsét, ám itt is sok a bizonytalanság. A bevételeknél 530 milliárd forint szerepel, ami a teljes nyugdíjvagyon 20 százaléka, a kormány retorikája ugyanakkor 90 százalékos visszalépési arányról szól. A fő gondot az okozza, hogy a hatályos módszertan szerint az állami pillérbe visszatérők vagyonát csak abban az évben lehet elszámolni, amikor a visszalépés megtörtént - emelte ki Simor.
A büdzsétervek hosszú távú növekedésre gyakorolt hatása is kedvezőtlen: az szja-módosítások ugyan kedvezőek, de ez közel sem elég a növekedési kilátások javításához. Az újraelosztás csökkentése, az átmeneti különadók mind ez ellen dolgoznak és a beruházások sem bővülnek a várt mértékben, mert a kiszámíthatatlanság óvatosságra készteti a potenciális befektetőket. Ezért, a munkát terhelő adók csökkentése mellett, szükség lenne a kiadási oldal reformjára - véli az MNB elnöke.
Az inflációt is kedvezőtlenül érintik a lépések: a különadó áthárítása 0,3, a jövedéki adó tervezett emelése 0,1 százalékponttal dobja meg az infláció pályáját, amit tovább emel az szja-kiengedés miatt fokozódó kereslet is.
