Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Akár jelzésértékű is lehet, hogy híreink szerint a választási kampány közepén a parlament a házszabálytól eltérően a hátralévő két ülésnap egyikén tárgyalásba illeszti és vélhetően el is fogadja az olimpia törvényt. Információink szerint az elmúlt napok egyeztetései azt mutatják, hogy mind a kormány, mind valamennyi parlamenti párt támogatója lesz a törvénytervezetnek, és ha az országgyűlés valóban rábólint az olimpia törvényre, az vélhetően eljut a Vancouverben összegyűlt nemzetközi sportvezetők fülébe is, hiszen nem mindennapi helyzet, hogy egy állam még a kandidálás előtt törvényben erősítse meg elhivatottságát az olimpiai rendezés iránt.
Maga a törvény ugyanakkor nem kötelez semmire: vagyis elfogadása sem teszi kötelezővé, hogy Budapest jövő ősszel pályázzon a 2020-as játékokra. A jogszabály mindössze annak a lehetőségét teremti meg, hogy az eddigi "önszerveződés" helyett immár egy 50-50 százalékban az állam és a főváros tulajdonában lévő részvénytársaság irányítsa azt a koordinációs munkát, amely a jövő évi pályázat előkészítéséhez kell. A társaság feladata lenne egyebek mellett a főváros, a kerületek, a kormány és az ingatlantulajdonosok közötti koordináció, a nemzetközi kapcsolatok kiépítése, a pályázatról való döntést megalapozó hatástanulmány elkészítése és a pályázati kommunikáció megszervezése. Az előkészítés évente a Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) számításai szerint nagyjából 500 millió forintba kerül, ám ezt nem kell teljes egészében költségvetési vagy fővárosi forrásokból fedezni.
Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM elnöke korábban azt nyilatkozta a 2016-os riói rendezésről történő döntés kapcsán: ahogy a brazil nagyváros ciklusokon keresztül pályázott, úgy Budapestnek is rutint kell szereznie ebben. Rendkívül fontos tudatosítani, hogy elszántak vagyunk és komolyan gondoljuk a rendezést, e tekintetben valóban jó kezdetnek tűnik az olimpia törvény. A BOM elnöke szerint ugyanakkor mit sem ér, ha pusztán a pályázati anyag áll készen: bár a leendő versenyeknek helyszínt adó stadionokat nem kell elkezdeni építeni a 2013-as Buenos Aires-i helyszíndöntés előtt, de a pályázat komolyságát legalább azzal biztosítani kell szerinte, hogy egy esetleges 2011-es kandidálás után a 2012-ben esedékes helyszínbejáráson a NOB képviselői már azt láthassák, hogy a Ferihegyi reptér bővítése befejeződött, s hogy a tervezett olimpiai fő helyszínén, Észak-Csepelen a szükséges engedélyek már megvannak, sőt az előkészítő munkák is elkezdődtek.
